137 cikk rendezése:
111. cikk / 137 Pénzintézet mint finanszírozó megítélése a közbeszerzésben
Kérdés: Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?
112. cikk / 137 Új kivitelező bevonása garanciális munkákra
Kérdés: Önkormányzat által hirdetett közbeszerzési eljárás nyertese elvégezte az építési-kivitelezési munkákat. A garanciális időszakban garanciális javítási igények merültek fel, amelyeket a kivitelező saját akaratából nem végez el. Ezek a munkák több különálló, de az eredeti közbeszerzés tárgyához kapcsolódó (egyenkénti, egymással nem összefüggő munkák), összességében 40-50 millió forint értékűek. Ezeket a munkákat, ha elvégeztetjük a közbeszerzés eredeti nyertese által biztosított bankgarancia terhére, akkor közbeszerzési eljárást kell-e lefolytatni ahhoz, hogy új kivitelező készíthesse el a garanciális feladatokat, avagy sem?
113. cikk / 137 Hiánypótlás azonos adattartalommal
Kérdés: Lehet-e hiánypótlást többször ugyanarra a hiányra biztosítani az eljárás eredményessége érdekében?
114. cikk / 137 Közzétételi kötelezettség egyszerű eljárásban
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontjában leírtakat, miszerint "az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben" (3 ajánlattevőnek történő felhívásmegküldés). Megjelentethetem-e napilapban is, vagy csak a Közbeszerzési Értesítőben, vagy együtt mindkettőben?
115. cikk / 137 Felelősségbiztosítás megköthetősége a gyakorlatban
Kérdés: Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységgel kapcsolatban hol köthetünk felelősségbiztosítási szerződést?
116. cikk / 137 Minősített ajánlattevő ajánlati biztosítéka
Kérdés: Kell-e ajánlati biztosítékot nyújtania a minősített ajánlattevőnek?
117. cikk / 137 Számítási hibák javíthatósága a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?
118. cikk / 137 Dokumentáció átvételének határideje
Kérdés: Mi indokolja, hogy a közbeszerzési eljárások során a dokumentáció átvételének határideje azonos legyen az ajánlattételi határidő lejártával, órára megegyezően?
119. cikk / 137 Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
120. cikk / 137 Kis- és középvállalkozás mint bírálati szempont
Kérdés: Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjai között szerepelhet-e a Kkv-tv. hatálya alá tartozás?
