993 talált cikk a gyakorlat kifejezésre

Kérdés: Hogyan működik napjainkban az e-közbeszerzés?

Kérdés: Ha a hiánypótlási felhívásban nem szerepel egy bizonyos hiány, mi értelme van annak, hogy az ajánlattevő az abban nem szereplő hiányt pótolja – ha az ajánlatkérő ezt nem igényli? A gyakorlatban a Kbt. e rendelkezése mely esetekre vonatkozik?

Kérdés: Ismernek-e a gyakorlatban olyan esetet, amikor nem kell fizetni a dokumentációért? És elő­fordul, hogy a dokumentáció átvétele nem feltétele az eljárásban való részvételnek?

Kérdés: Mit tartalmaz az ajánlati levél?

Kérdés: Egy eljárásban egy ajánlattevőnek kettő, különböző időpontokban benyújtott ajánlatát bontotta fel az ajánlatkérő. A bontáson részt vevő ajánlattevő képviselője szóban jelezte, hogy a 2. benyújtott ajánlatát kéri figyelembe venni. Vagyis nem vonta hivatalosan vissza az első ajánlatát. Kérdésünkre az ajánlatkérő nem adott egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánja ezt a helyzetet kezelni. Értékelhető-e ezen ajánlattevő (bármelyik) ajánlata?

Kérdés: A Kbt. szabályozása szerint természetes személy is lehet ajánlattevő. A gyakorlatban találkoztak-e ilyen esettel, illetve mikor áll fenn ez a lehetőség?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban eltérő eljárásrendet nevezett meg akkor, ha az ajánlattevő ajánlatában benyújtja az igazolásokat a kizáró okok vonatkozásában, és akkor, ha nem. E körben fennáll-e a választás lehetősége?

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?

Kérdés: Kiíró rendelkezett a bontási eljárás vonatkozásában a "jelenlétre nem jogosult" személyekkel kapcsolatos eljárásról. Kik/melyek ezek? És ha nem jogosultak, akkor miért lehetnek jelen a bontáskor – a kiírás szerint?

Kérdés: A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között elő­írta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?