85 talált cikk a hamis adatszolgáltatás kifejezésre

Kérdés: A referenciaigazolásban az ajánlatkérő megadta a szerződés értékét, amely referenciát az ajánlattevő becsatolt. A szerződés értéke azonban nem egyezik meg a KÉ-ben közzétett szerződéses értékkel. Mit lehet ilyenkor tenni, illetve ez von-e maga után valamilyen jogkövetkezményt az ajánlattevő, az ajánlat és az eljárás vonatkozásában? Idekapcsolódóan, lehetséges-e, hogy a közzétett érték és a tényleges teljesítés értéke eltér egymástól?

Kérdés: Hogyan tudom ellenőrizni az ajánlatkérő által adott információk pontosságát? Milyen alapon felelek én ezért? Előírható ez egyáltalán az ajánlattevő kötelezettségeként?

Kérdés: Mi a teendő, ha a közbeszerzést követően, a megvalósítási szakaszban derül ki, hogy az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó teljesítése meghaladja a 25 százalékot? Kinek és hogyan kell jeleznie ezt? Szerződésmódosításra van szükség?

Kérdés: Ki bizonyítja a hamis adatszolgáltatás esetén a szándékosságot?

Kérdés: A dokumentációban milyen mértékben kell kitérni a hamis adatszolgáltatás meghatározására, illetve jogkövetkezményeire? A legutóbbi törvénymódosítás érintette ennek szabályozását?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?

Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, amennyiben referenciaként a felhívás beszerzési tárgyához hasonló tárgyú referenciát nyújt be ajánlattevő? (Ajánlatkérő ezt írta elő, de nehezen értelmezhető, ezért az ajánlatkérő lehet, hogy másként értené.)

Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 6-i számában megjelent 1385. számú kérdés és az arra adott válasz kapcsán az alábbi kérdésben várom válaszukat. A Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti 3 évre vonatkozó kizárás kezdő időpontja válaszuk szerint a közbeszerzési eljárás lezárulta. Ismerve a bírósági gyakorlatot – amely miatt a jogerős döntésig akár több év is eltelhet – teljesen hatástalanná válik a törvény ezen – egyébként súlyos jogkövetkezményt tartalmazó – pontja. Könnyen előfordulhat, hogy a jogerős ítéletig akár 2-3 évet is várni kell, így a hamis adatot közlő pályázó minden következmény nélkül "megúszhatja" a törvénybe ütköző cselekmény elkövetését, hiszen nem kell mást tennie, mint a számára minden hátrányos döntőbizottsági, illetve bírósági döntést megfellebbezni, és közben – akár újabb hazugságok árán – más közbeszerzési pályázatokat nyerni. Van-e valamilyen jogszerű forma a kérdésben felvetettek kivédésére?