1527 talált cikk a hatály kifejezésre

Kérdés: Az 1997. évi CXLIV. törvényt a közelmúltban módosították. A törvény 177. §-a egy új, (4) bekezdéssel egészült ki, amelynek értelmében a részvénytársaságok kötelesek nevükben megjelentetni, hogy zártkörűen, illetve nyilvánosan működnek. Hogyan érinti e törvényi változás a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatokhoz csatolt, még a kötelező névváltoztatás előtt kiadott okiratokat, igazolásokat, referenciaigazolásokat? Meddig érvényesek ezek, különösen az akár évekre visszamenő referenciaigazolás?

Kérdés: A Kbt. 60. §-a szerinti kizáró okok hiányának igazolása valamennyi közös ajánlattevőnek külön-külön is kötelezettsége?

Kérdés: Gyermekétkeztetéssel foglalkozó intézménynél a nyersanyag + áfa összegét a szülő fizeti, és nem közpénzből finanszírozott. A nyersanyagbeszerzésre kötelező-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása?

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét meghaladó beszerzési értékű építési beruházásra hirdetménnyel indult nyílt, egyszerű eljárással kiválasztott nyertes kivitelezővel megkötött építési szerződés "közös megegyezéssel" történő felbontása után lehetséges-e hirdetménnyel indítandó egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárás tartása?

Kérdés: Hitelfelvételre irányuló közbeszerzés esetén az ajánlati felhívásban teljesítés helyének az önkormányzat címét adtuk meg. A dokumentációt megvásárló pénzintézet javasolta, hogy a teljesítés helyeként az önkormányzat számlavezető bankját tüntessük fel, így módosítva az ajánlati felhívást. Jogos-e ez a felvetés?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a döntőbizottság 20 millió forintos bírságot szabott ki. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ajánlatkérő (szabályos) közbeszerzési eljárást követően kössön (újabb) szerződést? A KDB kéri/kérheti az ily módon kötött szerződés semmiségének a megállapítását?

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?

Kérdés: Ki lehet-e zárni ajánlattevők közül a fogyatékosokat foglalkoztatókat, mert ők a támogatás kapcsán lényegesen alacsonyabb árat tudnak ajánlani, ugyanakkor a fogyatékosok nem minden munkára alkalmasak? (Konkrét példa: egészségügyi laborban felmosó vízzel mosták le az asztalokat, műszereket.)

Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?

Kérdés: A Kbt. 63. §-ának (6) pontja alapján az ún. más szervezetnek közjegyző által hitelesített nyilatkozattal kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá. Ugyanakkor a 20. § (3) bekezdése alapján – ahol a Kbt. szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írhatja elő – az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A más szervezet közjegyzővel hitelesített nyilatkozata nem igazolás?