Szerződésmódosítás gyakorlati kérdései

Kérdés: A szerződésmódosítás hogyan történik a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a szerint a már megkötött szerződésekmódosításának szigorú feltételei vannak, amelynek értelmében a felek csak akkormódosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőlegaz ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés folyamatosan visszatér, amely az egyszerű eljárásszabályozásának félreérthetőségéből adódik, mivel a közbeszerzési törvény 300.§-ának (6) bekezdése nem utal vissza a Kbt. V. részére a következők szerint: azegyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Tájékoztató részteljesítésről egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőköteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről különjogszabályban – 15/2004. IM rendelet – meghatározott minta szerint tájékoztatótkészíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

A szerződés részteljesítéséről szóló tájékoztató gyakorisága

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében, a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Hogyan kell érteni azt, hogy a szerződés megkötésétől számítva évenként, azaz ez hónapra, napra vetítve mit jelent? Egy naptári évben elegendő egyszer – például januárban – valamennyi ilyen szerződés vonatkozásában tájékoztatót készíteni, vagy például hónapra, napra a megkötéstől számított egy évre kell az adott időintervallumra vonatkozó tájékoztatót elkészíteni?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatban kialakult, szokásos megoldás az, hogy aszerződés évenkénti ún. fordulónapjára vonatkozóan készíti el ajánlatkérő atájékoztatót. Ezzel ugyanis teljesíti azt a törvényi célt, hogy minden évben éskb. egyéves időszakot felölelően ad – a HR. szerinti –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Határozatlan időtartamra kötött megállapodás a közbeszerzésben

Kérdés: Megfelel-e a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek az a kiírás, amely szerint a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama határozatlan?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény a szerződésekre vonatkozó előírásaiközött nem rendelkezik konkrétan a kérdésben felvetett problémáról, a választ aKözbeszerzési Levelekben már több alkalommal taglalt egybeszámításiszabályokból kaphatjuk meg.A Kbt. 36. §-ának a) és b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Becsült érték határozott időtartamú szolgáltatásnál

Kérdés: Az ajánlatkérő egy önkormányzat, és a polgármesteri hivatal irodaépületének takarítására akar ötéves szerződést kötni. A közbeszerzés becsült értékét hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Szigorúan a kérdés kereteinél maradva a válasz álláspontunkszerint a következő:A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésértékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőlegkínált – általános forgalmi adó nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Rendvédelmi, katonai célú beszerzések értéke

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a beszerzés értékét a rendvédelmi célú beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A beszerzés értékét a védelem terén alapvető biztonságiérdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szántáruk esetén a 228/2004. Korm. rendelet előírásai alapján kell figyelembe venni(kormányrendelet 11-15. §-ai).Eszerint a beszerzés értékén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Eljárás szerződés meghosszabbítása esetén

Kérdés: A szerződés opcionálisan kétszer egy évre meghosszabbítható, amennyiben a vállalkozó maximum a KSH éves statisztikájában szereplő árindexnek megfelelő áremelést érvényesít. A szerződés egyéb feltételei azonban változatlanok maradnak. Kell-e ilyenkor új közbeszerzési eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy a jelenlegi szerződés megkötésére közbeszerzési eljárás alapján került-e sor, avagy közbeszerzési eljárás nélkül. Az eset körülményeinek ismerete nélkül csak a kérdés eldöntése során figyelembeveendő szempontokra tudjuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Jogszabálygyűjtemény megjelentetése költségvetési szerv által

Kérdés: Ha a társadalombiztosítási költségvetési szerv jogszabálygyűjteményt, illetve ún. Nyugdíjbiztosítási Közlönyt kíván megjelentetni – amelyet terjesztenek és példányszáma előreláthatóan 1500 körül lesz –, le kell-e folytatnia a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A jogszabálygyűjtemény és a közlöny szerkesztése, kiadása – a beszerzés tárgyát tekintve – szolgáltatásbeszerzésnek minősül, ami a Kbt. hatálya alá tartozik. A jogszabálygyűjtemény, illetve a Nyugdíjbiztosítási Közlöny szerkesztése és kiadása esetén – becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Szerződéses ár változása régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás esetén

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően határozatlan idejű szerződést kötöttünk partnerünkkel. A szerződés megkötésekor megállapodtunk abban, hogy a szerződés szerinti ár az inflációs ráta figyelembevételével, a felek megegyezésével módosulhat. (Nem a KSH szerinti inflációs rátának megfelelően.) Szerződéses partnerünk áremelési szándékot jelentett be, és a javasolt áremelés mértéke nem éri el az inflációs rátát. Elfogadható-e az áremelés, vagy közbeszerzési eljárással új partnert kell kiválasztani?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben nincs szükség új szerződéses partner kiválasztására, azonban érdemes már szerződéskötéskor figyelni, és a KSH által bejelentett hivatalos inflációs rátához kötni (például inflációs ráta mínusz 2 százalék) a szerződéses ár változását évről évre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.
1
3
4
5