Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő nem szűkítheti a versenyt, nincs lehetőség az ajánlattevőktől olyan igazolást kérni, melynek értelmében csak az adott ajánlattevő szállíthat egy adott gyártótól származó terméket Magyarországon. A kérdés elsősorban akkor vetődhet fel, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzététele

Kérdés: A D. 417/2020. számú döntésben szerepel az a tényállás, amiért az ajánlatkérő bírságot kapott a következők szerint: "A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 103. § (5) bekezdésében rögzített követelménynek azzal, hogy a szerződéskötést megelőzően nem, csak azt követően, két évvel később tett közzé önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt." Ez pontosan milyen hirdetmény, amelyet az ajánlatkérő ezek szerint nem tett közzé? Kire nézve kötelező a közzététel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 103. §-ának (5) bekezdésében egy adott hirdetmény nélküli tárgyalásos jogalapra – Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pont – utal, ugyanakkor a 137. § (2) bekezdése szerint kifejezetten a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások, vagy a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése általános érvénnyel mondja ki, hogy a közbeszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani, továbbá, hogy a Kbt. 41. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció az EKR-en keresztül történik. A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] Önmagában a koronavírus mint indok nem elegendő egy jogalap meghatározásához. A 2020. március 20-ától hatályos, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Megjelenési lehetőségek hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 95. §-ának (2) bekezdése és 122/A. §-ának (3) bekezdése szerint a vonatkozó eljárásokban a felhívott gazdasági szereplők egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, csak olyan gazdasági szereplőkkel, amelyeket az ajánlatkérő nem hívott fel. Ez a szabály vonatkozik-e az alvállalkozókra is, vagyis lehet-e az egyik felhívott gazdasági szereplő a másik felhívott alvállalkozója, ha ő egyébként nem tesz ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő döntése, hogy kiket, mely gazdasági szereplőket hív fel ajánlattételre. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő döntése, hogy közvetlenül kíván-e ajánlatot tenni, vagy például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Eljárás beszállító szerződésfelmondása esetén

Kérdés: 2010 februárjában közbeszerzési szerződést kötöttünk 3 évre élelmiszer-alapanyag beszállítására 12 termékkörben. Az egyik nyertes ajánlattevő a szerződésben meghatározott felmondásával él. Felmondásának indoka, hogy az ő beszállítója felmondta a szerződést, illetve az, hogy intézetünk késedelmesen fizetett. Ilyen esetben mi a helyes eljárás? Új eljárás kiírásakor a hátralévő időszakra és csak az adott termékkörre vonatkozóan kell az értéket figyelembe venni? Az eljárás befejezéséig bármely szállítótól vásárolhatunk-e?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a felbontott szerződést követően akövetkező igény, melyet a korábbi szállító már nem tud kielégíteni, mint újpiaci igény jelenik meg, ezt az értéket egybe kell számítani a korábbanlebonyolított eljárás becsült értékével. Az eljárás befejezéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Tájékoztató hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás végeredményéről

Kérdés: A jelenlegi hatályos Kbt. szerint a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás végeredményéről, azaz a "tájékoztató az eljárás eredményéről" szóló hirdetményt kell feladni megjelentetésre? (A Kbt. 133. §-ában nem látom a hivatkozást a 93. §-ra.)
Részlet a válaszából: […] A visszahivatkozások rendszerében a közbeszerzési törvény126. §-át kell nézni, és mivel a 6. cím rendelkezései szerint nincs eltérés azeredményről szóló hirdetményben, ezért ugyanúgy közzé kell tenni atájékoztatót, és a 93. § alkalmazandó a következők szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Utolsó módosított ajánlatok nyilvános bontása

Kérdés: Lehetséges-e az utolsó módosított ajánlatok nyilvános bontása?
Részlet a válaszából: […] Bár a felvetés nem tartalmaz erre vonatkozóan információt, akérdésből arra lehet következtetni, hogy tárgyalásos eljárással összefüggésbenmerült fel. Mind a hirdetménnyel induló, mind a hirdetmény nélkül indulótárgyalásos eljárásokban egyaránt érvényesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.