Találati lista:
251. cikk / 321 Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint
Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
252. cikk / 321 Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése
Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
253. cikk / 321 Igazolási mód értelmezése
Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
254. cikk / 321 APEH-igazolás gyakorisága az új jogszabályok függvényében
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a pályázónak igazolást kell benyújtani az APEH-igazgatóságtól arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt adótartozása. Az adóhatóság az új adóigazolásoknál közli azt, hogy az adóigazolás melyik konkrét projektnél használható fel. Az adóigazolás fentiek szerinti kiállítása a Ket., valamint a 2005. évi LXXXIII. törvényben leírtakra való hivatkozással történik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pályázathoz külön kell adóigazolást kérni. Ha igen, akkor megítélésünk szerint a hivatkozott törvények és a közbeszerzési törvény között ellentmondás van.
255. cikk / 321 Másolat fogalma pontatlan kiírás esetén
Kérdés: Ajánlattevők vagyunk, és rendszeresen előfordul, hogy a tendereztetők nem jelölik meg a felhívásban, mit értenek másolati példányon, egyszerű vagy hitelesített másolatot. Jogszerű-e így a kiírás?
256. cikk / 321 Eredeti pályázati anyag visszaadása eredménytelen eljárás esetén
Kérdés: Ha az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánít egy kiírást (eljárást), mert (utólag kiderült) szakmailag hibás volt a kiírása, vissza kell-e adni az eredeti pályázatot (pályázati anyagot) vagy sem? (A pályázat számos, közjegyző által hitelesített másolatot tartalmazott – ÁNTSZ-engedély, OEP-szerződés, kamarai tagsági igazolás stb. –, amelyek később felhasználhatóak lennének, illetve több tízezer, esetleg százezer forintos költséget okoztak az ajánlattevőnek az érvénytelenné nyilvánítással.)
257. cikk / 321 Közjegyzői okiratba foglalt igazolás megkövetelése közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Közjegyzői okiratba foglalását kérheti-e az ajánlatkérő az igazolásnak, vagy elegendő a Munkaügyi Felügyelőség igazolása?
258. cikk / 321 Igazolások a törvénymódosítást követően
Kérdés: A törvénymódosítás után az igazolások benyújthatók-e egyszerű másolatban?
259. cikk / 321 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
260. cikk / 321 Eltérő igazolási módok egy közbeszerzési eljáráson belül
Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban és ajánlati felhívásban eredeti vagy közjegyző által hitelesített beszámolót kért. A hiánypótlásban az egyik ajánlattevő cégtől csak másolat benyújtását kérte. Ez elfogadható-e vagy sem? Ugyanebben az eljárásban egy másik cégtől hiánypótlásként bekérte a pénzintézeti nyilatkozatot, mivel azt nem megfelelő tartalommal nyújtották be. Ez nem kizáró ok?
