237 cikk rendezése:
151. cikk / 237 Hibásan megjelent hirdetmény közzététele a honlapon
Kérdés: Amennyiben a feladott hirdetmény hibásan jelent meg, akkor az ajánlatkérőnek mi a feladata a honlapon történő megjelentetéskor? (Nem térhet el a megjelent hirdetménytől, ezért az ajánlatkérő is hibásan jelentesse meg a honlapján a hirdetményt, vagy joga van helyesen feltenni a hirdetményt a honlapjára?
152. cikk / 237 Kirívóan alacsony ellenszolgáltatás szabályozása a módosított Kbt.-ben
Kérdés: Változtak-e a kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatos szabályok?
153. cikk / 237 Nem magyarországi letelepedésű résztvevők nyilatkozattételi kötelezettsége
Kérdés: Hol írja azt a Kbt., hogy a nem magyarországi letelepedésű ajánlattevőknek (alvállalkozóknak) nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen igazolások felelnek meg a Kbt. szerinti kizáró okok hiányának igazolására a letelepedés országának jogrendszerében? Előírható-e ilyen tartalmú nyilatkozat megtétele kötelező jelleggel?
154. cikk / 237 Fedezet rendelkezésre állása
Kérdés: Változott-e az ellenszolgáltatás (fedezet) rendelkezésre állásával kapcsolatos Kbt.-beli szabályozás?
155. cikk / 237 Elektronikus közbeszerzés feltételei
Kérdés: Milyen technikai feltételei lesznek a 2010. január 1-jétől bevezetendő elektronikus közbeszerzésnek ajánlatkérői/ajánlattevői szempontból? (Például igazolások, pályázati anyag, árajánlat megküldése, írásvédett változat, aláírás stb.)
156. cikk / 237 Határidő-problémák hirdetmény honlapon történő közzétételénél
Kérdés: A közbeszerzési eljárás nyilvánosságával kapcsolatos a kérdésünk. A Kbt. 17/C. §-ának (1) bekezdése szerint 5 munkanap áll rendelkezésre a 17/C. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, információk honlapon történő közzétételére. A törvény 17/C. §-ának (3) bekezdése szerint a hirdetmények TED, illetve a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladását követően kerülhet sor az adatok honlapon történő közzétételére, és közzétenni a már megjelent hirdetmény tartalmával megegyező adatokat lehet. Tekintettel arra, hogy a hirdetmények valószínűleg nem jelennek meg a feladást követő 5 munkanapon belül, hogyan tud eleget tenni az ajánlatkérő a határidő betartására vonatkozó kötelezettségének?
157. cikk / 237 Elektronikus aláírás igénylése
Kérdés: Az elektronikus aláírást a Közbeszerzések Tanácsától kell kérni, igényelni?
158. cikk / 237 Megrendelő tájékoztatási kötelezettsége jogszabályról
Kérdés: Cégünk acéltermékeket adott el egy cégnek, mely ügylet egyszeri adásvétellel jött létre, külön szerződést, megállapodást nem kötöttünk. Ez az ügylet 4-5 szállításból áll (4-5 részletben viszik el a megrendelt árut), tavaly novemberben kezdődött, és e hónapban ér véget. Kaptunk egy levelet a vevőnktől, amelyben a 2008. évi LXXXII. törvény 18. § (5), 32. § (5) és a 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ára hivatkozva felhívják figyelmünket, hogy a 200 000 forint feletti kifizetéseket akkor teljesítik, ha az alvállalkozó, azaz mi nullás adóigazolást küldünk neki. A nullás igazolással nincs gond, cégünk kap ilyet. A gond, hogy múlt hét péntekig, azaz a levél kézhez kapásáig nem tudtunk róla, hogy vevőnk közbeszerzésben vesz részt, velünk ezt semmilyen formában nem közölte. Most pedig kész tények elé állít minket, mi pedig ezt sérelmezzük, hogy nem közölte a tényeket időben, hanem rögtön nemfizetéssel fenyeget. Egyáltalán megállja-e a helyét érvelésük, nem csak a 10 százalék feletti alvállalkozót kell nevesíteni, és ha igen, közölni azzal?
159. cikk / 237 Együttes adóigazolás beszerzése, köztartozásmentes adózói adatbázis
Kérdés: Hol és milyen módon szerezhetjük be az együttes adóigazolást? Van erre valamilyen nyomtatvány? Milyen költséggel jár a beszerzés?
160. cikk / 237 Szerződésteljesítés jogorvoslati eljárás alatt
Kérdés: Egy adott tenderen az ajánlatkérő nyertesnek hirdetett ki egy ajánlattevőt. Az eredményt a második legjobb ajánlatot tevő megtámadta, az eljárás jelenleg is folyik. A szerződést az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő megkötötte, az ajánlattevő azt egy éve a fentiek ellenére teljesíti. Ajánlatkérő honlapján a szerződés nem szerepel. Jogszerű-e ez így, illetve mi értelme van ebben az esetben a bírósági eljárásnak? Mit lehet ilyen esetben egyáltalán kérni a bíróságtól (döntőbizottságtól)?
