Teljesítés veszteséggel

Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése folyamán olyan – nem a mi hibánkból adódó – többletkiadások merültek fel, amelyek a teljesítést veszteségessé teszik?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Amennyiben az ajánlattevő a szerződés teljesítésérealkalmatlanná válik, annak oka lehet a túlzott kockázatvállalás, illetve akörülményekben beállt lényeges változás is. Erre azonban a közbeszerzésiszabályozás nem tér ki, azaz a Ptk. szabályai alapján van lehetőség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. október 10.
Kapcsolódó címke:

Ármódosítás jogszabályváltozás miatt

Kérdés: Nyomtatványbeszerzésre kiírt pályázaton nyertünk. A szerződést két évre kötöttük. A szerződés felénél jogszabályváltozás történt, melynek eredményeként a szerződött nyomtatványok kb. 15 százaléka változott, jelentős tartalmi többletet írt elő a jogalkotó a nyomtatványok vonatkozásában. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem akarja a szerződés szerinti árat módosítani, pedig nekünk így az előállítás veszteségessé válik. Van-e lehetőség ebben az esetben az ár körében a szerződés módosítására?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Amennyiben jogszabályi változás eredményezi a többletigényt,ami pontosan számszerűsíthető, hiszen több nyomtatványról, illetve hosszabbnyomtatványokról van szó, akkor a körülményekben beállt lényeges változás -mely teljes mértékben független a szereplők igényeitől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő hibájából elkésett ajánlat

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha az ajánlatkérő hibájából nem tudom beadni határidőben az ajánlatot, és ezt bizonyítani is tudom?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem vette át az ajánlatot, vagynem tette lehetővé az épületbe való bejutást, melyet az ajánlattevő bizonyítanitud, úgy nem esélyegyenlő módon biztosította az ajánlattételt. A Kbt.alapelveinek megsértése mellett nem hirdetményének megfelelően járt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 4.
Kapcsolódó címke:

Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál

Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.1006/12/2010. számúhatározatában az alábbiak szerint foglalt állást a kérdésben."A becsült érték ismeretében a kérelmezői álláspont az, hogyaz ajánlatkérőnek az I. rész esetében is a Kbt. 86. § szerinti eljárást kellettvolna...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 4.

Szándékosság bizonyítása hamis adatszolgáltatáskor

Kérdés: Ki bizonyítja a hamis adatszolgáltatás esetén a szándékosságot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. a hamis adattal kapcsolatban az alábbi definíciókattartalmazza 4. §-ának 9. és 9/A. pontjában:– hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de avalóságtól szándékosan eltérően közölt adat;– hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatottartalmaz.Mivel a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. február 21.
Kapcsolódó címke:

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az előírások a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásravonatkozóan 2010. szeptember 15-étől úgy változtak, hogy ma már egyértelmű,mikor kell kérdezni, de nem egyértelmű, mikor kell kizárni és érvénytelennényilvánítani az ajánlattevő ajánlatát. Ennek eldöntésére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. január 10.

Jogorvoslati eljárás elhúzódása

Kérdés: A jogorvoslati kérelmek elbírálására a Kbt. soronkívüliséget, illetve rövid határidőt ír elő a bíróságoknak. Mit tegyek, ha ügyemben közel egy éve nem született döntés? Mi értelme van így a bírósági útnak, ha már semmit sem tud orvosolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési ügyekben eredetileg is gyorsított módonszületik meg a döntés, melynek egyik feltétele a Döntőbizottság viszonylaggyors eljárása. Az így is hosszúra nyúló, minden jogorvoslati fórumotkihasználó ügyfél-aktivitást nem lehet megakadályozni a jelenlegi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. július 19.
Kapcsolódó címke:

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvény 22. §(1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálnibeszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővéteszi-e a közbeszerzés egy részére történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. július 19.
Kapcsolódó címke:

Szerződésmódosításra okot adó körülmények a gyakorlatban

Kérdés: Melyek azok a szerződéskötéskor nem ismert körülmények, amelyek felmerülésekor a szerződés módosítására van lehetőség a Kbt. szerint? (Lehetőség szerint gyakorlati példákon keresztül kérnék választ.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 303. § szerint a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – aszerződéskötéskor előre nem látható ok következtében –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. július 19.
Kapcsolódó címke:

E-közbeszerzés

Kérdés: Hogyan működik napjainkban az e-közbeszerzés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelenleg a közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzésieljárások esetében kötelező elektronikus hirdetményfeladás esetében azelektronikus út adott, ezen túl elsősorban a dokumentáció elektronikusközzétételével rövidítik az ajánlatkérők az eljárási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. július 19.
Kapcsolódó címke:
1
…
16
17
18
…
22