Bontás megismétlésének lehetősége

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlat elkésett, de a bírálat során a jogorvoslati fórum megsemmisítette egy ajánlatkérő összes döntését, megismételhető-e a bontás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogorvoslati fórum döntése értelmében vélhetően az ajánlatkérő megsemmisítette az ajánlatkérő döntését az eljárás eredményéről, és „visszahelyezte” az eljárást a bírálati szakaszba. Ez a szakasz az ajánlatok bontását követi, melyben – vélhetően –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

A Közbeszerzési Döntőbizottság késedelme

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság ügyintézési határidejének túllépése esetén (több mint 2 hónapja járt le az ügyintézési határidő) – nem kérelmezői pozícióban lévő – ajánlatkérőként milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, különös figyelemmel arra, hogy kiemelt közbeszerzési eljárásunk lezárását/szerződés megkötését (az összegezés kiküldése már megtörtént, a jogorvoslat a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét érinti) nem tudjuk ezen okból kifolyólag megvalósítani? A kérdés arra irányul, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak a döntés meghozatalának „gyorsítása” érdekében, illetve a határidő-túllépés folytán milyen egyéb igényérvényesítési lehetőségek állnak (akár kártérítés) a rendelkezésünkre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogorvoslati fórum határidejét eljárási cselekményei elvégzésére a Kbt. 164. §-a rögzíti. Amennyiben a döntés meghozatala során a jogorvoslati fórumnak többletidő szükséges, úgy azt is rögzíti a jogszabály, hogy milyen feltételekkel lehet a határidőt hosszabbítani...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Érvénytelenség hiányos költségvetés esetében

Kérdés: Érvénytelenséget okoz-e, ha egy sort nem tölt ki az ajánlattevő a költségvetésben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valójában jogi értelemben nem lehet a kérdésre egyszerű választ adni, hiszen attól függően, hogy átalánydíjas szerződésről van szó, valamint a hiányosság jellegéről (nulla értéket ad, vagy teljesen figyelmen kívül hagyja), teljesen más a jogi megítélése a kérdésnek....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Jogkövetkezmény alóli mentesülés mellőzés esetében

Kérdés: Ha közbeszerzés mellőzése történik, de az ajánlatkérő visszafizeti a kapott szolgáltatást, akkor mentesülhet a jogkövetkezmények alól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzés mellőzése esetében az ajánlatkérő nem csupán saját szerződéses partnerei felé tartozik elszámolással, hanem valójában azon gazdasági szereplők felé is, amelyeknek nem volt lehetőségük elindulni az eljáráson, hiszen eljárás nem került lefolytatásra....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Üzleti titok kezelése

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban tudomást szerezhet-e a kérelmező a versenytárs által üzleti titokká minősített adatokról?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az üzleti titokra vonatkozó szabályok irányadóak a jogorvoslati eljárásban is, azaz automatikusan nem jut a kezdeményező tudomására az üzleti titok tartalma, még abban az esetben sem, ha iratbetekintést kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Ahhoz, hogy a kezdeményező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 10.

Alvállalkozó bejelentésének elmulasztása

Kérdés: Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében mikor szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság: amennyiben a teljesítés nem volt megfelelő, vagy más indok alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében jellemzően bírság kiszabására kerül sor, ugyanakkor ennek oka teljesen független a teljesítés minőségétől. Érdemes példaként a D. 548/2025 ügyet említeni, ahol hivatalból indított eljárásban a Döntőbizottság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Igazgatási szolgáltatási díj maximuma

Kérdés: Megtörténhet-e, hogy a jogorvoslati díj 17,5 millió forint feletti összeg lesz annak ellenére, hogy ennek mértékét a Kbt. rögzíti?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, a Kbt. 150. § (4) bekezdése értelmében az alábbi értékhatárok értelmezendők úgy, mint maximumérték az igazgatási szolgáltatási díj vonatkozásában.„150. § (4) Az igazgatási szolgáltatási díj mértékea) az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 12.

Hiánypótlás szakember megnevezése esetében

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hivatkozott D.339/15/2017. döntés esetében értékelési szempont volt az érintett szakember tapasztalata, ahol a hiánypótlást nem engedte az ajánlatkérő.A jelen esetben a Kbt. 71. § (8) bekezdés a) pontja alapján a hiánypótlás a Kbt. 2. § (1)–(3) bekezdésében foglalt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 10.

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Az ajánlatkérő felfüggesztheti-e csak az egyik részt, amennyiben jogorvoslati eljárás indul az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően, vagy minden egyes részt fel kell függesztenie?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eljárás felfüggesztéséről az ajánlatkérő, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy az Integritás Hatóság dönthet. A felfüggesztés a határidőket meghosszabbítja. Az erre vonatkozó alábbi szabályok mindegyike eljárásspecifikusan fogalmaz, azaz nem utal részekre, miközben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 10.

Eredménytelenné nyilvánítási kötelezettség

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben jelzett eredménytelenségi ok az alábbiak szerint szól:„Kbt. 75. § (2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, hae) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 6.
1
2
3
…
22