Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A három érintett ügy, a 107/2025., 108/2025. és a 109/2025. ügyek esetében valóban meglepő, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egy kifejezetten komplex alanyi hatályvizsgálatot követően úgy vélte, a korábban kötött szerződések vonatkozásában megvalósult közbeszerzés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 6.

Az ajánlatkérő döntéseinek megsemmisítése

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a DB egy adott pontig, az egyik kiegészítő tájékoztatásig semmisítette meg az eljárást? Ezt vajon az EKR-ben hogyan lehet kezelni? Visszatérjünk valahová, ahol csak „félig” voltunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az EKR ebben a helyzetben nem tudja az ajánlatkérőt visszahelyezni félig az ajánlattétel folyamatába, az eljárást nem fogja tudni az ajánlatkérő tovább folytatni, annak ellenére, hogy logikailag a jogorvoslati fórum döntése ezt lehetővé tenné. Az eljárást egészen az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. október 9.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban indított uniós nyílt közbeszerzési eljárást. Két kereskedőcég és gyártóként a mi cégünk is ajánlatot tett. Kétszer történt hiánypótlás, majd az egyik kereskedőcéget hirdette ki az ajánlatkérő nyertesnek. Mi rákérdeztünk erre, és előzetes vitarendezési kérelemben kértük az ajánlatkérőtől, hogy végezzen árvizsgálatot, illetve kérjen be árindokolást a nyertestől, hiszen az általunk gyártott terméket ajánlotta meg, viszont jóval a gyártói árunk alatt határozta meg az ajánlati árat. Az ajánlatkérő a vitarendezési kérelmet elutasította. Önök szerint jogszerű az ajánlatkérő eljárása?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eljárásra vonatkozó pontos információk hiányában általánosságban tudjuk a kérdést megválaszolni.A Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint az ajánlat akkor is érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz. E...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. szeptember 11.

Becsült érték és indokoláskérés viszonya

Kérdés: A korábbi aránytalanul alacsony ár szabály a becsült értékhez viszonyított, amikor annak eldöntése merült fel, hogy mikor kell indokolást kérni. Szükséges-e, hogy a becsült értéken kívül mást is vizsgáljon az ajánlatkérő, vagy elegendő-e a becsült érték, amikor arról dönt, hogy nem kér indokolást, és ezt a bírálóbizottsági jegyzőkönyvben is rögzíti?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jelenleg hatályos szabályozás nem köti becsült értékhez a döntést, mely szerint az ajánlatkérőnek indokolást kell kérnie, hanem az ajánlatkérő megítélésére bízza annak eldöntését, hogy szükséges-e az aránytalanul alacsony árral kapcsolatban többletinformációhoz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. augusztus 7.

Adminisztratív hiba az ártáblázatban

Kérdés: Reparálható-e az a jogsértés, ha az ajánlatkérő már a bontást követően veszi észre, hogy hiba van az egyik táblázatban, melyet minden ajánlattevő benyújtott, különbözőképpen kezelve az egyik – a felhívás tartalmától eltérő – sor kitöltését?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéshez hasonló problémával szembesült az ajánlatkérő a D. 217/2024. sz. határozatban foglalt esetben. Itt az ajánlati ártáblázatban adminisztratív hiba miatt a legfeljebb napok számát 182 napban határozta meg, amely a szerződés teljesítésének kérelmező által elvárt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Fontos kiemelni, hogy a Kbt. 36. § (2) bekezdése az ajánlattevők cselekményeit, a verseny tisztaságát sértő magatartásukat vizsgálja, és ezért a GVH felé tartozik bejelentéssel az ajánlatkérő. A kérdésben jelzett négy ügy azonos önkormányzat négy eljárásával...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. június 12.

Az ajánlatkérő döntésének megsemmisítése

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság a 67/2024. számú döntésében arra jutott, hogy az aránytalanul alacsony ár miatti indokolás nem teljes körű. Ebben az esetben milyen kimenetei lehetnek ennek az ügynek? Csak új döntés várható?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az érintett ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy az első kérelmi elemben foglaltak szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert közbenső döntésében nem megfelelő részletezettséggel, csak általánosságban tárta fel a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 8.

Hibás érvénytelenségi ok

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy az érvénytelenség mindenképpen fennáll, a kérdés csak az összegezés tartalma ellenére fennálló helyzet és az esetleges érvénytelenség felmerülése.Viszonylag hasonló esetben (D. 519/2023.) hozott döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 10.

Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: A kettős hiánypótlás tilalmába ütközik-e, ha az ajánlattevő hiánypótlásban benyújt egy iratot, ami azonban épp érvényességét vesztette, mire a hiánypótlási határidő beállt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés egy nagyon érdekes helyzetre utal, melynek eredményeként gyakorlatilag nem megfelelő irat kerül benyújtásra a hiánypótlás során. A kettős hiánypótlás tilalmához a Kbt. alábbi szabályai kapcsolódnak:"71. § (6) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 10.

Lejárt keretmegállapodás módosítása

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk nyomdai kellékanyagok szállítására 2021. januárban. A keretmegállapodás 2023. november 30-ig tart. A mostani tervezési adatok szerint a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség nem fog kimerülni, ezért szeretnénk a megállapodást meghosszabbítani 6 hónappal. A pénzügyi vezetőnk előzetesen jelezte, hogy miután a 2024-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés, amelynek részét képezi a közbeszerzési terv is, csak 2024. I. negyedévben kerül majd elfogadásra, nem áll módjában a fedezetről nyilatkozni. Nyilatkozat hiányában meghosszabbítható a keretmegállapodás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A keretmegállapodásokra a Kbt.-nek a szerződésekkel kapcsolatos Ötödik részét kell alkalmazni, így a keretmegállapodások módosítására a 141. § (2), (3), (4) és (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.A hivatkozott rendelkezéseket áttekintve, úgy ítéljük meg, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 13.
1
2
3
…
22