218 talált cikk a jogorvoslati fórum kifejezésre

Kérdés: A kiírók sok esetben meglehetősen igényesek a benyújtott pályázatokkal szemben, például: eredeti nyilatkozatok, igazolások; jobb/bal/ felső részben sorszámozott oldalak; eredeti szignó minden oldalon; 4-8 példány; kettős csomagolás, címzés, felirat, átfűzve... Mindezek furmányosan megfogalmazott körmondatokkal. Ugyanakkor sok esetben több százezer forintért adnak olyan kiírásokat, amelyeken még aláírások sem szerepelnek, nemhogy eredetiek vagy sorszámozottak legyenek, pedig a több oldalon megfogalmazott formai feltételeket egyszerűbb lenne így leírni: "A kiírás formájának megfelelő formában". Elfogadható-e ez a kettősség?

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban, a megküldött "ajánlati felhívásban" 15 000 forint bruttó összegű pályázati díj befizetését kéri az ajánlatkérő, és ezt a pályázat feltételéül szabja. Jogszerű-e ez? Mit tehet az ajánlattevő?

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint "Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejáratának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejáratáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül". Nem ütközik-e jogszabályba az a bontási eljárás, amikor a beérkezett ajánlatok közül, formai hiba miatt, az ajánlattételi határidő lejáratakor egyet nem bontottak fel, majd 48 óra elteltével, az összes érintett értesítése mellett, mégiscsak felbontották?

Kérdés: Közbeszerzési eljárásoknál, pályázat beadásánál, ha kérik a forgalomba hozatali engedélyt, meghatalmazást a tenderen való induláshoz, kereskedelemben kapható áruknál ez szükséges-e (mivel a kereskedők ilyet nem adnak)?

Kérdés: Mi a tennivaló a következő esetben? Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési ajánlati felhívásokban egyre gyakrabban fordul elő, hogy részvételi feltételként a referenciamunkát nagyságrendhez kötik. [Konkrétan például: a Közbeszerzési Értesítő 15. számának 31-39. oldala: "(2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kiadott igazolással ellátva legalább 1 db bruttó 500 millió forint összegű referenciamunkával". Kizáró ok, ha ezzel nem rendelkezik az ajánlattevő.] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gazdasági, pénzügyi, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit kizárólag a közbeszerzési törvény 66-69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő – a hivatkozott paragrafusokban nagyságrendet nem írnak elő. Kivétel ez alól a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás, ezek esetében a 162/2004. Korm. rendelet 15. §-a szerint "a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkákat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni." Ennek tükrében elfogadható-e a kérdés szerinti gyakorlat, jogszerű-e a kiírás?

Kérdés: Az ajánlati felhívás 2004 decemberében jelent meg, a pályázatot 2005. év februárjában kellett benyújtani. Az előző három év referenciái közül ajánlatkérő nem fogadja el a 2004. évieket. Jogszerű-e az eljárása? Az ajánlati felhívástól vagy a beadástól kell számolni az éveket?

Kérdés: Ha a helyszíni bejárás és konzultáció lehetőségét az ajánlatkérő biztosítja, de az azon való részvétel nem kötelező, ajánlatot a részvétel nélkül is be lehet nyújtani, akkor is igaz-e a hosszabb beadási határidő biztosításának kötelezettsége?