Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 2006. január 15-étől hatályos 96.§-ának (5) bekezdése a kérdésben szereplő megoldást nem tiltja, hiszen akövetkezők szerint fogalmaz.Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizenötödiknapig, vagy ha az eredményhirdetéstől számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Eltérő elvárások azonos ajánlatkérő eljárásaiban

Kérdés: Egy szervezeten belül meghirdetett eljárások során a pályázatok dokumentumokkal kapcsolatos elvárásai között eltérések voltak. Egyik pályázatban elfogadták, a másikban nem, ugyanazt a szövegezést. Megfelel-e ez az eljárás a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben törvényszerűek voltak a hirdetményben, illetve adokumentációban megfogalmazott elvárások, de például egy kisebb becsült értékűbeszerzési tárgy esetében "lazább" alkalmassági kritériumokat fogalmaztak meg,mint egy speciálisabb, bonyolultabb, nagyobb értékű, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Eljárás jogszerűtlen ajánlati felhívás esetén

Kérdés: A közbeszerzési törvény 60. §-ának (1) bekezdése kiegészült a g) ponttal. Amennyiben 2005. július 15-e után megjelent felhívásban az ajánlatkérő nem tér ki a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontjára, csak az a)-f) pontokat határozza meg: 1. Ebben az esetben be kell-e csatolni a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontja szerinti nyilatkozatot, illetve igazolást? 2. Kizárást jelent-e, ha az ajánlattevő ezt nem csatolja?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlatkérő nem törvényszerűen járt el, hiszen nemhivatkozott az új Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjára, így ajánlatifelhívása hiányos. Az igazolást, amennyiben az ajánlatkérő észleli ahiányosságot, feltétlenül nyújtsa be, egyben minél hamarabb felhívva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Ajánlatkérők mozgástere a közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé értékhatár nélkül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében esélyegyenlőségetkell biztosítani az ajánlattevők számára, hogy ajánlatukat az ajánlatkérőszámára minél kedvezőbben alakítsák ki. Ebbe a konstrukcióba nem fér bele, hogyaz ajánlat elemeit meghatározva, a versenybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Speciális alkalmassági feltételek kiírásának jogszerűsége

Kérdés: Joga van-e a kiírónak olyan speciális alkalmassági feltételeket szabni, amelyek leszűkítik az ajánlattevők körét – például az ajánlattevő rendelkezzen 500 kg-os építési felvonóval, betonkeverővel, 2 db IFA teherautóval stb.?
Részlet a válaszából: […] Speciális alkalmassági feltételek megszabására azajánlatkérőnek joga van, amelynek korlátait a közbeszerzési törvény 65-69. §-aiszabják meg. A törvény 69. §-ának (3) bekezdésére külön felhívnánk a figyelmet,amelynek értelmében az ajánlatkérőnek a 66. és a 67....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Saját alkalmazásban álló szakemberek végzettségének igazolása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, ha az ajánlatkérő alkalmassági feltételként "saját alkalmazásban" álló szakemberek végzettségének igazolását kéri?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő azajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nem természetes személy ajánlattevőajánlatában adja meg a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködőtermészetes személyek nevét és képzettségét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Eljárás a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés lehetetlenülése esetén

Kérdés: A korábbi Kbt. szerinti az építési beruházás, a szerződés teljesítésének ideje alatt elrendelték a fővállalkozó felszámolását. A felek ennek következtében megállapítják a vállalkozási szerződés lehetetlenülését, a vállalkozó nem tud teljesíteni tovább. A beruházás készültségi foka 80 százalékos mértékű. Ebben az esetben új közbeszerzési eljárás lefolytatására van szükség (nyílt vagy esetleg tárgyalásos), avagy esetleg az állagvédelem stb. indokolhat-e közbeszerzési eljáráson kívüli szerződéskiadást?
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzésen kívüli szerződéskötésre nincs lehetőség,esetünkben az alkalmazandó eljárástípus a kérdéses. Véleményünk szerintfelhívható a Kbt. 125. § (2) bekezdésének c) pontja, amely szerint hirdetménynélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására van lehetőség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Alkalmassági feltételek szigoríthatósága a közbeszerzésben

Kérdés: Mi teszi szükségessé a kiírások során, hogy a pályázókra nézve egyre keményebb gazdasági mutatók szerinti alkalmasságot várjanak el a kiírók? Ugyanakkor elvárják/kiírják a 10-20 százalékos mértékű teljesítési biztosítékok letétét is. Nem lenne célszerűbb csak az egyiket alkalmazni? Mindkettővel sújthatják a pályázókat?
Részlet a válaszából: […] Sajátos, "kemény" alkalmassági feltételek megszabására azajánlatkérőnek a Kbt. szerint joga van, azonban ennek kereteit a közbeszerzésitörvény 65-69. §-ai adják meg. A 69. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőneka 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Dokumentációval szemben támasztható követelmények

Kérdés: A kiírók sok esetben meglehetősen igényesek a benyújtott pályázatokkal szemben, például: eredeti nyilatkozatok, igazolások; jobb/bal/ felső részben sorszámozott oldalak; eredeti szignó minden oldalon; 4-8 példány; kettős csomagolás, címzés, felirat, átfűzve... Mindezek furmányosan megfogalmazott körmondatokkal. Ugyanakkor sok esetben több százezer forintért adnak olyan kiírásokat, amelyeken még aláírások sem szerepelnek, nemhogy eredetiek vagy sorszámozottak legyenek, pedig a több oldalon megfogalmazott formai feltételeket egyszerűbb lenne így leírni: "A kiírás formájának megfelelő formában". Elfogadható-e ez a kettősség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (5) bekezdése értelmében a dokumentációellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történőrendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettelfelmerült költséget alapul véve kell megállapítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Dokumentáció ellenértékének vizsgálata

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (5) bekezdése szerint a dokumentációellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történőrendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettelfelmerült költséget alapul véve kell megállapítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
1
…
20
21
22