Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében csak kivételes esetben nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni (Kbt. 122. §), azaz az alacsony értékű és speciális körülmények megléte esetében. Tehát áru és szolgáltatás esetében 25 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése a Kbt. 56. §-ának kc) alpontja vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellen­őriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó 56. § (1) bekezdés kc) pontja értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] Mivel az eredeti beszerzési tárgy mennyiségi meghatározása a 25 százalékos mértékű eltérést teszi lehetővé, így a 69,3 százalékos eltérés esetében a 25 százalék feletti túllépés a közbeszerzési törvény mellőzésével történik. A kérdés alapján nehéz meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Előzetes vitarendezés mint a jogorvoslat feltétele

Kérdés: Feltétele-e a jogorvoslat iránti kérelemnek az előzetes vitarendezés kezdeményezése?
Részlet a válaszából: […]  Az előzetes vitarendezés iránti kérelem célja a jogorvoslatieljárás elkerülése, hiszen amennyiben az ajánlatkérő a kérelmező álláspontjátelfogadja, és a jogsértést kiküszöböli, úgy a kérelmező értelemszerűen nem lépa jogorvoslati fórum felé. Az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Egybeszámítás a közbeszerzési terv közzététele után felmerülő igény vonatkozásában

Kérdés: Az új szabályozás szerint az egy időben felmerülő igényeket kell egybeszámítani. Ez annyit jelent, hogy az év közben, vagyis a közbeszerzési terv közzétételét követően felmerülő igényt már nem kell egybeszámítani a tervezés idején ismert igényekkel, és a terv módosításakor az új beszerzést külön sorban kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […]  A közbeszerzési törvény vonatkozó, 18. §-ának (1) és (2)bekezdése két szempontból okoz a gyakorlatban nehézséget. A szabály az alábbiakszerint szól.Tilos a közbeszerzési törvény, vagy a Kbt. Második Részealkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Eljárás teljesítésigazolás kiadásának megtagadása esetén

Kérdés: Alvállalkozó voltam egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződésben. A munkát a nyertessel kötött szerződés szerint határidőben és a szerződésnek megfelelő minőségben elvégeztük. Megrendelőnk minden indok nélkül megtagadja a teljesítésigazolás kiadását, amely a szerződés szerint feltétele a számla kiállításának. Most ott tartunk, hogy a telefont nem veszik fel, e-mailjeinkre nem válaszolnak. Mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […]  A szerződés teljesítésével, a teljesítés elismerésévelkapcsolatos korábbi megrendelői visszaélések megakadályozása érdekében kerültekbe a Kbt.-be a 305. § rendelkezései.A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdése szerint építésiberuházás megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Teljesítés veszteséggel

Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése folyamán olyan – nem a mi hibánkból adódó – többletkiadások merültek fel, amelyek a teljesítést veszteségessé teszik?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben az ajánlattevő a szerződés teljesítésérealkalmatlanná válik, annak oka lehet a túlzott kockázatvállalás, illetve akörülményekben beállt lényeges változás is. Erre azonban a közbeszerzésiszabályozás nem tér ki, azaz a Ptk. szabályai alapján van lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Ármódosítás jogszabályváltozás miatt

Kérdés: Nyomtatványbeszerzésre kiírt pályázaton nyertünk. A szerződést két évre kötöttük. A szerződés felénél jogszabályváltozás történt, melynek eredményeként a szerződött nyomtatványok kb. 15 százaléka változott, jelentős tartalmi többletet írt elő a jogalkotó a nyomtatványok vonatkozásában. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem akarja a szerződés szerinti árat módosítani, pedig nekünk így az előállítás veszteségessé válik. Van-e lehetőség ebben az esetben az ár körében a szerződés módosítására?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben jogszabályi változás eredményezi a többletigényt,ami pontosan számszerűsíthető, hiszen több nyomtatványról, illetve hosszabbnyomtatványokról van szó, akkor a körülményekben beállt lényeges változás -mely teljes mértékben független a szereplők igényeitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Ajánlatkérő hibájából elkésett ajánlat

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha az ajánlatkérő hibájából nem tudom beadni határidőben az ajánlatot, és ezt bizonyítani is tudom?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem vette át az ajánlatot, vagynem tette lehetővé az épületbe való bejutást, melyet az ajánlattevő bizonyítanitud, úgy nem esélyegyenlő módon biztosította az ajánlattételt. A Kbt.alapelveinek megsértése mellett nem hirdetményének megfelelően járt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál

Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.1006/12/2010. számúhatározatában az alábbiak szerint foglalt állást a kérdésben."A becsült érték ismeretében a kérelmezői álláspont az, hogyaz ajánlatkérőnek az I. rész esetében is a Kbt. 86. § szerinti eljárást kellettvolna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
1
15
16
17
22