Előzetes vitarendezés mint a jogorvoslat feltétele

Kérdés: Feltétele-e a jogorvoslat iránti kérelemnek az előzetes vitarendezés kezdeményezése?
Részlet a válaszából: […]  Az előzetes vitarendezés iránti kérelem célja a jogorvoslatieljárás elkerülése, hiszen amennyiben az ajánlatkérő a kérelmező álláspontjátelfogadja, és a jogsértést kiküszöböli, úgy a kérelmező értelemszerűen nem lépa jogorvoslati fórum felé. Az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Egybeszámítás a közbeszerzési terv közzététele után felmerülő igény vonatkozásában

Kérdés: Az új szabályozás szerint az egy időben felmerülő igényeket kell egybeszámítani. Ez annyit jelent, hogy az év közben, vagyis a közbeszerzési terv közzétételét követően felmerülő igényt már nem kell egybeszámítani a tervezés idején ismert igényekkel, és a terv módosításakor az új beszerzést külön sorban kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […]  A közbeszerzési törvény vonatkozó, 18. §-ának (1) és (2)bekezdése két szempontból okoz a gyakorlatban nehézséget. A szabály az alábbiakszerint szól.Tilos a közbeszerzési törvény, vagy a Kbt. Második Részealkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Eljárás teljesítésigazolás kiadásának megtagadása esetén

Kérdés: Alvállalkozó voltam egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződésben. A munkát a nyertessel kötött szerződés szerint határidőben és a szerződésnek megfelelő minőségben elvégeztük. Megrendelőnk minden indok nélkül megtagadja a teljesítésigazolás kiadását, amely a szerződés szerint feltétele a számla kiállításának. Most ott tartunk, hogy a telefont nem veszik fel, e-mailjeinkre nem válaszolnak. Mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […]  A szerződés teljesítésével, a teljesítés elismerésévelkapcsolatos korábbi megrendelői visszaélések megakadályozása érdekében kerültekbe a Kbt.-be a 305. § rendelkezései.A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdése szerint építésiberuházás megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Teljesítés veszteséggel

Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése folyamán olyan – nem a mi hibánkból adódó – többletkiadások merültek fel, amelyek a teljesítést veszteségessé teszik?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben az ajánlattevő a szerződés teljesítésérealkalmatlanná válik, annak oka lehet a túlzott kockázatvállalás, illetve akörülményekben beállt lényeges változás is. Erre azonban a közbeszerzésiszabályozás nem tér ki, azaz a Ptk. szabályai alapján van lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Ármódosítás jogszabályváltozás miatt

Kérdés: Nyomtatványbeszerzésre kiírt pályázaton nyertünk. A szerződést két évre kötöttük. A szerződés felénél jogszabályváltozás történt, melynek eredményeként a szerződött nyomtatványok kb. 15 százaléka változott, jelentős tartalmi többletet írt elő a jogalkotó a nyomtatványok vonatkozásában. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem akarja a szerződés szerinti árat módosítani, pedig nekünk így az előállítás veszteségessé válik. Van-e lehetőség ebben az esetben az ár körében a szerződés módosítására?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben jogszabályi változás eredményezi a többletigényt,ami pontosan számszerűsíthető, hiszen több nyomtatványról, illetve hosszabbnyomtatványokról van szó, akkor a körülményekben beállt lényeges változás -mely teljes mértékben független a szereplők igényeitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Ajánlatkérő hibájából elkésett ajánlat

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha az ajánlatkérő hibájából nem tudom beadni határidőben az ajánlatot, és ezt bizonyítani is tudom?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem vette át az ajánlatot, vagynem tette lehetővé az épületbe való bejutást, melyet az ajánlattevő bizonyítanitud, úgy nem esélyegyenlő módon biztosította az ajánlattételt. A Kbt.alapelveinek megsértése mellett nem hirdetményének megfelelően járt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál

Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.1006/12/2010. számúhatározatában az alábbiak szerint foglalt állást a kérdésben."A becsült érték ismeretében a kérelmezői álláspont az, hogyaz ajánlatkérőnek az I. rész esetében is a Kbt. 86. § szerinti eljárást kellettvolna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Szándékosság bizonyítása hamis adatszolgáltatáskor

Kérdés: Ki bizonyítja a hamis adatszolgáltatás esetén a szándékosságot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a hamis adattal kapcsolatban az alábbi definíciókattartalmazza 4. §-ának 9. és 9/A. pontjában:– hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de avalóságtól szándékosan eltérően közölt adat;– hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatottartalmaz.Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] Az előírások a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásravonatkozóan 2010. szeptember 15-étől úgy változtak, hogy ma már egyértelmű,mikor kell kérdezni, de nem egyértelmű, mikor kell kizárni és érvénytelennényilvánítani az ajánlattevő ajánlatát. Ennek eldöntésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Jogorvoslati eljárás elhúzódása

Kérdés: A jogorvoslati kérelmek elbírálására a Kbt. soronkívüliséget, illetve rövid határidőt ír elő a bíróságoknak. Mit tegyek, ha ügyemben közel egy éve nem született döntés? Mi értelme van így a bírósági útnak, ha már semmit sem tud orvosolni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési ügyekben eredetileg is gyorsított módonszületik meg a döntés, melynek egyik feltétele a Döntőbizottság viszonylaggyors eljárása. Az így is hosszúra nyúló, minden jogorvoslati fórumotkihasználó ügyfél-aktivitást nem lehet megakadályozni a jelenlegi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
15
16
17
22