Eljárás az ajánlattevő teljesítésre alkalmatlanná válása esetén

Kérdés: Az ajánlattevő bejelentette, hogy a továbbiakban nem képes a szerződés teljesítésére. Ajánlatkérőként jogosult vagyok-e arra, hogy a fennmaradó részre közbeszerzési eljárás mellőzésével szerződjek egy másik szolgáltatóval?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérő, bár önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe, a közbeszerzési eljárás lebonyolításának kötelezettsége alól nem mentesül. Erre világít rá az a nagyon szigorú döntés (D. 59/2012.), mely nem állapítja meg a rendkívüli sürgősséget abban a helyzetben,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címke:

Konzorcium jogorvoslati joga

Kérdés: Konzorciumi tagként csak egységesen a konzorcium indíthat jogorvoslati eljárást, vagy egyedül a mi cégünk is kezdeményezheti az eljárást, a többi tag beleegyezése nélkül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontja ebben a kérdésben konzekvens, melyet többet között a 401/2012. ügyben hozott határozata is alátámaszt. A jogorvoslati fórum véleménye alapján, miután maga a konzorcium jogképesség hiányában egységesen a konzorcium neve alatt nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Referencia mint üzleti titok

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a referencia?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. üzleti titokra vonatkozó definíciója kétféle szempontot ütköztet az alábbiak szerint.A törvény 80. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kommunikáció postai úton közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján építési beruházás tárgyában. A felhívással megkeresett négy ajánlattevő mindegyike adott be ajánlatot. Az ajánlattevők közül három rendelkezik faxelérhetőséggel, a negyedik csak e-mail címet adott meg, faxelérhetősége nincs (ez tapasztalataink szerint ma már egyre ritkább, de kisebb cégeknél még előfordul). A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 35. § (1) bekezdésében leírtak szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden kommunikáció írásban történik. A (2) bekezdés szerint az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Az (5) bekezdés szerint a Kbt. alapján előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A negyedik ajánlattevő részére történő iratmegküldés nem lehetséges faxon (nem rendelkezik faxszal) vagy elektronikus úton (az ajánlatkérő nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fokozott – vagy attól magasabb – biztonságú elektronikus aláírással). Az ajánlattevővel postai úton történő kommunikáció jelen esetben álláspontunk szerint indokolt, ezzel azonban sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége, hiszen az ajánlattevő – a másik három ajánlattevővel ellentétben – esetleg csak több nappal később kapja meg a kiküldött iratokat. Ezt véleményünk szerint csak azzal kerülhetjük ki, ha minden ajánlattevő részére postai úton küldjük meg az iratokat – ez viszont komoly időveszteséget jelent az eljárás szempontjából, illetve a küldemények esetleges postai elvesztése miatt kockázatot is. Az eljárás során felvett jegyzőkönyvek, a hiánypótlási felhívás(ok), és az egyéb, az eljárás során keletkezett, az ajánlattevőknek eljuttatandó dokumentumok kiküldése során a fentebb vázolt helyzetben hogyan valósítható meg a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek és alapelvének betartása? Hogyan történhet minden szempontból jogszerűen a dokumentumok megküldése az ajánlattevők részére?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem kíván fokozott biztonságú elektronikus aláírást szerezni, nem fogja tudni igazolni, hogy maga küldte el a vonatkozó dokumentumot, és a dokumentum nem változott a küldés során. Érdekes, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság 469/2012. számú...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében csak kivételes esetben nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni (Kbt. 122. §), azaz az alacsony értékű és speciális körülmények megléte esetében. Tehát áru és szolgáltatás esetében 25 millió forint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. november 21.

Nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése a Kbt. 56. §-ának kc) alpontja vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellen­őriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A vonatkozó 56. § (1) bekezdés kc) pontja értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címke:

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mivel az eredeti beszerzési tárgy mennyiségi meghatározása a 25 százalékos mértékű eltérést teszi lehetővé, így a 69,3 százalékos eltérés esetében a 25 százalék feletti túllépés a közbeszerzési törvény mellőzésével történik. A kérdés alapján nehéz meghatározni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Előzetes vitarendezés mint a jogorvoslat feltétele

Kérdés: Feltétele-e a jogorvoslat iránti kérelemnek az előzetes vitarendezés kezdeményezése?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az előzetes vitarendezés iránti kérelem célja a jogorvoslatieljárás elkerülése, hiszen amennyiben az ajánlatkérő a kérelmező álláspontjátelfogadja, és a jogsértést kiküszöböli, úgy a kérelmező értelemszerűen nem lépa jogorvoslati fórum felé. Az eljárás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás a közbeszerzési terv közzététele után felmerülő igény vonatkozásában

Kérdés: Az új szabályozás szerint az egy időben felmerülő igényeket kell egybeszámítani. Ez annyit jelent, hogy az év közben, vagyis a közbeszerzési terv közzétételét követően felmerülő igényt már nem kell egybeszámítani a tervezés idején ismert igényekkel, és a terv módosításakor az új beszerzést külön sorban kell feltüntetni?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A közbeszerzési törvény vonatkozó, 18. §-ának (1) és (2)bekezdése két szempontból okoz a gyakorlatban nehézséget. A szabály az alábbiakszerint szól.Tilos a közbeszerzési törvény, vagy a Kbt. Második Részealkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 11.

Eljárás teljesítésigazolás kiadásának megtagadása esetén

Kérdés: Alvállalkozó voltam egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződésben. A munkát a nyertessel kötött szerződés szerint határidőben és a szerződésnek megfelelő minőségben elvégeztük. Megrendelőnk minden indok nélkül megtagadja a teljesítésigazolás kiadását, amely a szerződés szerint feltétele a számla kiállításának. Most ott tartunk, hogy a telefont nem veszik fel, e-mailjeinkre nem válaszolnak. Mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A szerződés teljesítésével, a teljesítés elismerésévelkapcsolatos korábbi megrendelői visszaélések megakadályozása érdekében kerültekbe a Kbt.-be a 305. § rendelkezései.A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdése szerint építésiberuházás megvalósítására...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 2.
1
…
15
16
17
…
22