Becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb árajánlat elfogadása

Kérdés: Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb ajánlatot, az ajánlattevő megfelelő indoklása esetén, ha az ajánlati ár nagyobb a fedezetnél?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, amennyiben rendelkezésére áll a fedezet, és az indokolás is megfelelő – ide nem értve azt az esetet, ha egyéb okból nem lenne képes a szerződés teljesítésére –, akkor a szerződéskötési kötelezettség fennáll az ajánlatkérő oldalán is.Ezt a lehetőséget a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 9.

Szerződéskötés bírósági felülvizsgálat esetén

Kérdés: Jogorvoslattal éltünk az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen, mert megítélésünk szerint szabályszerű eljárás esetén mi lettünk volna a nyertesek. A DB az ajánlatkérő döntését helybenhagyta. Bírósághoz fordulunk. Az ajánlatkérő ilyenkor megkötheti-e a szerződést az általa nyertesnek hirdetett ajánlattevővel? Mi a teendő, ha a bíróság nekünk ad igazat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés alapján a bíróság számára írt keresetlevélben feltehetőleg a vesztes fél kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát. Az eljárást lezáró döntés esetében vélhetően a jogorvoslati fórum nem semmisítette meg az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 5.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés releváns, hiszen az ajánlatkérő az értékelés szakaszában csak érvényes ajánlattevőket engedhet "árlejteni", hasonlóan ahhoz, hogy tárgyalásos eljárásban a tárgyalást megelőzően is érvényességi vizsgálatot kell az ajánlatkérőnek tartania. Induljunk ki...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 12.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 288/2011. kormányrendelet értelmében a díj általában a becsült vagy szerződéses érték 1-2 százalékáig terjedhet. A mérték továbbá attól is függ, hogy mekkora a kérelmi elemek száma, azt hogyan állapítja meg a DB a benyújtott kérelem alapján. A kérelmi elemek számának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó iratainak csatolása

Kérdés: Az alvállalkozó képviselőjének aláírási címpéldányát csatolni kell az ajánlathoz?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tekintettel arra, hogy nem szükséges, hogy az alvállalkozó megjelenjen az ajánlatban, valamint hogy kötelező kizáró okkal kapcsolatosan az ajánlatkérő nyilatkozik, erre nem feltétlenül van szükség. A kötelező kizáró okok esetében, melyekről a 310/2011. (XII. 23.) Korm....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címkék:  

Összeférhetetlenség tisztázásának kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem hívta fel a figyelmünket arra, hogy esetleg összeférhetetlen lenne a szerepünk az előkészítés során, végül mégis kizárt minket az eljárásból. Nem kellett volna leadminisztrálnia legalább, összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérni, vagy jelezni nekünk egy távolmaradási nyilatkozattal, hogy mire készül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A főszabály, hogy az összeférhetetlenséget mindig az ajánlatkérőnek kell tisztáznia. Ha ezt nem teszi meg, akkor nem tett meg mindent az ügy érdekében, és amennyiben a jogorvoslati fórum előtt igazolnia kell e kötelezettség teljesítését, erre nem lesz képes....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címke:

Jogkövetkezmények részajánlattétel lehetőségének kizárása esetén

Kérdés: Milyen következményeket von maga után az, ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részajánlattétel lehetőségét?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlati szakaszban támadják meg a hirdetményt, a jogorvoslati fórum a Kbt. 46. §-ának (3) bekezdése alapján megállapíthatja a részajánlattételi kötelezettséget. Erre vonatkozóan viszonylag kevés jogorvoslati tapasztalat áll rendelkezésre. Ennek oka elsősorban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet az állásfoglalásából: […] Két érdekes esetre hívnánk fel olvasóink figyelmét a Közbeszerzési Döntőbizottság által a közelmúltban, az egybeszámítási szabállyal kapcsolatosan meghozott határozatok közül. Ezek érdekessége, hogy – különösen az építési beruházások kapcsán – továbbgondolja az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötés akadályozása az ajánlatkérő által

Kérdés: Akadályozható-e úgy a szerződéskötés, hogy az ajánlatkérő kevés időt ad annak megtételére – azaz kifejezetten nehezíti az ajánlattevő számára a szerződéskötést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Erről a kérdésről a közbeszerzési törvény nem rendelkezik részletesen, ugyanakkor az 558/2012. számú közbeszerzési döntőbizottsági határozat releváns következtetésre jut ebben a témában.Ebben az ügyben a jogorvoslati fórum véleménye szerint az ajánlatkérő alapelvet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címke:

Beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körrel nem rendelkező pályázó nyertessége

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény és kapcsolódó kormányrendeletei értelmében az ajánlatkérőnek nem kötelessége ellenőrizni az ajánlattevő tevékenységi körét, különös tekintettel arra, hogy alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek bevonásával is képessé teheti magát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. január 9.
1
…
14
15
16
…
22