Alvállalkozó iratainak csatolása

Kérdés: Az alvállalkozó képviselőjének aláírási címpéldányát csatolni kell az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy nem szükséges, hogy az alvállalkozó megjelenjen az ajánlatban, valamint hogy kötelező kizáró okkal kapcsolatosan az ajánlatkérő nyilatkozik, erre nem feltétlenül van szükség. A kötelező kizáró okok esetében, melyekről a 310/2011. (XII. 23.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Összeférhetetlenség tisztázásának kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem hívta fel a figyelmünket arra, hogy esetleg összeférhetetlen lenne a szerepünk az előkészítés során, végül mégis kizárt minket az eljárásból. Nem kellett volna leadminisztrálnia legalább, összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérni, vagy jelezni nekünk egy távolmaradási nyilatkozattal, hogy mire készül?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az összeférhetetlenséget mindig az ajánlatkérőnek kell tisztáznia. Ha ezt nem teszi meg, akkor nem tett meg mindent az ügy érdekében, és amennyiben a jogorvoslati fórum előtt igazolnia kell e kötelezettség teljesítését, erre nem lesz képes....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Jogkövetkezmények részajánlattétel lehetőségének kizárása esetén

Kérdés: Milyen következményeket von maga után az, ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részajánlattétel lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlati szakaszban támadják meg a hirdetményt, a jogorvoslati fórum a Kbt. 46. §-ának (3) bekezdése alapján megállapíthatja a részajánlattételi kötelezettséget. Erre vonatkozóan viszonylag kevés jogorvoslati tapasztalat áll rendelkezésre. Ennek oka elsősorban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Két érdekes esetre hívnánk fel olvasóink figyelmét a Közbeszerzési Döntőbizottság által a közelmúltban, az egybeszámítási szabállyal kapcsolatosan meghozott határozatok közül. Ezek érdekessége, hogy – különösen az építési beruházások kapcsán – továbbgondolja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Szerződéskötés akadályozása az ajánlatkérő által

Kérdés: Akadályozható-e úgy a szerződéskötés, hogy az ajánlatkérő kevés időt ad annak megtételére – azaz kifejezetten nehezíti az ajánlattevő számára a szerződéskötést?
Részlet a válaszából: […] Erről a kérdésről a közbeszerzési törvény nem rendelkezik részletesen, ugyanakkor az 558/2012. számú közbeszerzési döntőbizottsági határozat releváns következtetésre jut ebben a témában.Ebben az ügyben a jogorvoslati fórum véleménye szerint az ajánlatkérő alapelvet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körrel nem rendelkező pályázó nyertessége

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény és kapcsolódó kormányrendeletei értelmében az ajánlatkérőnek nem kötelessége ellenőrizni az ajánlattevő tevékenységi körét, különös tekintettel arra, hogy alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek bevonásával is képessé teheti magát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Eljárás az ajánlattevő teljesítésre alkalmatlanná válása esetén

Kérdés: Az ajánlattevő bejelentette, hogy a továbbiakban nem képes a szerződés teljesítésére. Ajánlatkérőként jogosult vagyok-e arra, hogy a fennmaradó részre közbeszerzési eljárás mellőzésével szerződjek egy másik szolgáltatóval?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő, bár önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe, a közbeszerzési eljárás lebonyolításának kötelezettsége alól nem mentesül. Erre világít rá az a nagyon szigorú döntés (D. 59/2012.), mely nem állapítja meg a rendkívüli sürgősséget abban a helyzetben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Konzorcium jogorvoslati joga

Kérdés: Konzorciumi tagként csak egységesen a konzorcium indíthat jogorvoslati eljárást, vagy egyedül a mi cégünk is kezdeményezheti az eljárást, a többi tag beleegyezése nélkül?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontja ebben a kérdésben konzekvens, melyet többet között a 401/2012. ügyben hozott határozata is alátámaszt. A jogorvoslati fórum véleménye alapján, miután maga a konzorcium jogképesség hiányában egységesen a konzorcium neve alatt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Referencia mint üzleti titok

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a referencia?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. üzleti titokra vonatkozó definíciója kétféle szempontot ütköztet az alábbiak szerint.A törvény 80. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Kommunikáció postai úton közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján építési beruházás tárgyában. A felhívással megkeresett négy ajánlattevő mindegyike adott be ajánlatot. Az ajánlattevők közül három rendelkezik faxelérhetőséggel, a negyedik csak e-mail címet adott meg, faxelérhetősége nincs (ez tapasztalataink szerint ma már egyre ritkább, de kisebb cégeknél még előfordul). A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 35. § (1) bekezdésében leírtak szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden kommunikáció írásban történik. A (2) bekezdés szerint az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Az (5) bekezdés szerint a Kbt. alapján előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A negyedik ajánlattevő részére történő iratmegküldés nem lehetséges faxon (nem rendelkezik faxszal) vagy elektronikus úton (az ajánlatkérő nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fokozott – vagy attól magasabb – biztonságú elektronikus aláírással). Az ajánlattevővel postai úton történő kommunikáció jelen esetben álláspontunk szerint indokolt, ezzel azonban sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége, hiszen az ajánlattevő – a másik három ajánlattevővel ellentétben – esetleg csak több nappal később kapja meg a kiküldött iratokat. Ezt véleményünk szerint csak azzal kerülhetjük ki, ha minden ajánlattevő részére postai úton küldjük meg az iratokat – ez viszont komoly időveszteséget jelent az eljárás szempontjából, illetve a küldemények esetleges postai elvesztése miatt kockázatot is. Az eljárás során felvett jegyzőkönyvek, a hiánypótlási felhívás(ok), és az egyéb, az eljárás során keletkezett, az ajánlattevőknek eljuttatandó dokumentumok kiküldése során a fentebb vázolt helyzetben hogyan valósítható meg a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek és alapelvének betartása? Hogyan történhet minden szempontból jogszerűen a dokumentumok megküldése az ajánlattevők részére?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem kíván fokozott biztonságú elektronikus aláírást szerezni, nem fogja tudni igazolni, hogy maga küldte el a vonatkozó dokumentumot, és a dokumentum nem változott a küldés során. Érdekes, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság 469/2012. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
1
14
15
16
22