Alkalmasság vizsgálata pótmunka "beszerzése" esetén

Kérdés: Pótmunkára lefolytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál, ahol a meghívott ajánlattevővel már érvényes szerződésem van, szükséges-e vizsgálni az alkalmasságot, hisz már a munkavégzés kapcsán és a megkötött szerződés alapján is bizonyította alkalmasságát az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja alapján azajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építésiberuházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötöttszerződésben nem szereplő, de előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Új alapítású cég ajánlata konzorciumban

Kérdés: Kizárható-e az eljárásból az az új alapítású cég, amely a referenciamunkák hiányára tekintettel konzorciumban indul a megfelelő számú referenciával rendelkező, az Európai Unió valamely tagállamában honos anyavállalatával?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlati felhívás közös ajánlattétel esetébenlehetővé tette, hogy a referenciával együttesen is meg lehet felelni azajánlattevőknek, úgy erre – azaz a kizárásra – nincs lehetőség, az ajánlattevőalkalmasnak tekinthető a referenciák kérdésében. Ha erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése garanciális jellegűrendelkezést tartalmaz, amikor kimondja, hogy az ajánlatkérőnek a bekért adatokés tények esetében mindig a közbeszerzés tárgyára kell szorítkoznia. Ugyanezenjogszabályhely (2) bekezdése értelmében pedig az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteséges működés mint kizáró ok

Kérdés: Cégünk hosszú távon megtérülő fűtés-korszerűsítési szolgáltatásnyújtással foglalkozik. Ez a tevékenység az első évben veszteséges volt. Többször előfordult, hogy a veszteséges működés miatt kizártak minket az ajánlattevők közül. Kérdezzük, hogy jogszerű-e a veszteséges működésre hivatkozással kizárásunk egy adott közbeszerzési eljárásból?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
Kapcsolódó címkék:  

Nemzetközi vonatkozások a békéltetésben

Kérdés: Tartalmaz-e az új Kbt. a békéltetés tekintetében nemzetközi vonatkozású szabályozást?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. XII. fejezetében "különös békéltetés" címszó alatt szabályozza a kérdéskört. A Kbt. 369. §-ának (1) bekezdése értelmében bármely ajánlattevő vagy egyéb érdekelt, akinek jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a Kbt. 162. §-a szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.
Kapcsolódó címkék:  

Együttes megfelelés az alkalmassági követelményeknek

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő nem rendelkezett arról, hogy közös ajánlattétel esetében az ajánlattevők külön-külön vagy együttesen kell-e hogy megfeleljenek az alkalmassági követelményeknek, ezt hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként egyértelműen fogalmaz a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése, amely szerint, ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, akkor a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasság igazolása referenciamunkákkal

Kérdés: A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja az alkalmasság kérdéskörében az ún. referenciaszállításokra legfeljebb 3 éves időtartamot határoz meg. Ezzel szemben építési beruházásoknál gyakori a hosszú, 3-5 éves átfutás. Mi a teendő ilyen esetben? Közszolgáltatók a Kbt. 194. §-a alapján előírhatnak-e 5 év referenciamunka-ismertetést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése az árubeszerzés esetére rendelkezik az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmassága igazolásának módjairól. E szerint ajánlattevőnek és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályokat a Kbt. 44. címe foglalja össze. A szabályozás jellege itt is megfelel a Kbt. egyéb területein alkalmazott módszernek, azaz a törvény visszautal azokra a korábbi előírásokra, amelyeket egyszerű eljárás lefolytatása esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
1
17
18
19