Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő jogszabályhely szerint közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Az Üvegkapu alkalmazásának kötelezettsége építési beruházás esetében

Kérdés: Az új Üvegkapu-rendelet értelmezése kapcsán kérdezem: ha van három, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásom, akkor azokat nem kell bejelentenem az Üvegkapuba?
Részlet a válaszából: […] 2022. február 19-én lépett hatálya a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. kormány­rendelet (ún. Üvegkapu-rendelet) módosítása – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Értesítés előzetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettségéről

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációval kapcsolatban kérdezem: minden arra kötelezett ajánlatkérő kap értesítést, vagy csak a kormány irányítása alatt állók?
Részlet a válaszából: […] 2022. március 15-én lépett hatályba az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. kormányrendelet. Arendelet 1. § (1) bekezdése alapján áll fenn az elő­zetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettsége, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Közszolgáltatói kivételi kör kiterjesztésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 10. § (1) bekezdése értelmében a Kbt.-t a közszolgáltató ajánlatkérőnek a 9. §-ban foglalt eseteken túl nem kell alkalmaznia a 10-13. §-ban meghatározott körben. Ez azt jelenti, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők is alkalmazhatják a Kbt. 9. § (1) bek. j) pontja szerinti mentesülési okot?
Részlet a válaszából: […] Az általános hivatkozás a 10. § (1) bekezdésében a közszolgáltatók kivételi körének kiterjesztésére utal. A rendelkezés szerint a törvényt a közszolgáltató ajánlatkérőnek a 9. §-ban foglalt eseteken túl nem kell alkalmaznia a 10-13. §-ban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Részekre bontás tilalma több szervezeti egységből álló ajánlatkérőknél

Kérdés: Mit jelent a több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetében a részekre bontás tilalma?
Részlet a válaszából: […] Speciálisan merülhet fel a részekre bontás tilalmának helyes értelmezése, amikor több szervezeti egységből álló ajánlatkérő törekszik a közbeszerzés becsült értékének meghatározására. Először is rögzítendő, hogy a Kbt. szerinti értelemben vett részekre bontás minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] Különösen önkormányzati ajánlatkérőkre jellemző, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházásaik elő­készítése során – a közbeszerzés becsült értékének minél pontosabb meghatározása céljából – helyi vállalkozóktól kérnek tájékoztató jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Csatlakozási kötelezettség az NKOH-hoz

Kérdés: Két szervezet összevonásának előkészítése során kötelező-e a Nemzeti Kommunikációs Hivatal szolgáltatásainak igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. kormányrendelet az alábbiak szerint definiálja a szervezetfejlesztési feladatot, mely a kérdésben jelzett szervezet-összevonás kapcsán felmerülhet."11. K15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Modellváltó egyetemek a Kbt. hatálya alatt

Kérdés: A modellváltó egyetemek a közbeszerzési törvény hatálya alá fognak tartozni? Amennyiben lehetőség van váltásra, milyen formában lehet leválni a közbeszerzésről eljárásszinten?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó szervezetek a továbbiakban nem költségvetési szervek lesznek, így azt kell vizsgálniuk, hogy finanszírozásuk milyen forrásból származik annak érdekében, hogy a Kbt. § (1) bekezdés e) pontja vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Részekre bontás tilalma, egybeszámítás szolgáltatásmegrendelések esetén

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelések esetén fennáll-e a részekre bontás tilalma, ha egy telephely (kastély, szálloda) üzemeltetéséhez tanácsadói szolgáltatást venne igénybe az ajánlatkérő? Ha a tanácsadói szolgáltatás körei különbözőek (üzemeltetéssel, közbeszerzéssel és adótanácsadással kapcsolatosak), akkor ezen szolgáltatások becsült értékeit egybe kell számítani? (Funkcionálisan egy egységnek tekinthető a megvalósítási hely, azonban a szerződések nem azonos tartalmúak, külön álló egységet képezhetnek. A kérdés a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő standard, állandó beszerzési igényéhez kötődik.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő amúgy is a közbeszerzés hatálya alá tartozik, feltételezzük, hogy klasszikus ajánlatkérőként éves közbeszerzési tervet készít. Ennek keretében egybe kell számítania más telephelyek tanácsadói szolgáltatásait is. Amennyiben csak és kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Kbt. hatálya alatt álló egyházi fenntartású intézmény DKÜ-kötelezettsége uniós forrás elnyerése esetén

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményként többségi állami támogatás miatt a Kbt. hatálya alatt vagyunk. Uniós forrást nyertünk. DKÜ-kötelesek vagyunk?
Részlet a válaszából: […] Mint egyházi fenntartású intézmény, vélhetően a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerint tartozik a kérdező a törvény hatálya alá, nem pedig önként csatlakozóként. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.
1
2
3
20