4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a Kbt. 46. §-a alapján az ajánlatkérőnek két lehetősége van a mennyiség meghatározására: pontos mennyiséget ad meg, vagy egyirányú százalékos eltéréssel határozza meg a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét? Álláspontom szerint a százalékos egyirányú eltérés lehetősége akkor irány­adó, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a beszerezni kívánt mennyiséget (például földgázenergia). A százalékban meghatározott egyirányú eltérés nemcsak egy variáció, ha nem tudja az ajánlatkérő pontosan megadni a mennyiséget, hanem az egyetlen variáció. Véleményem szerint, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a mennyiséget, akkor százalékosan köteles meghatározni a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét, és csak egyirányú eltérés lehetséges. A hatályos Kbt.-re, annak miniszteri indokolására, valamint a döntő­bizottsági gyakorlatra is figyelemmel az új Kbt. sem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől korlátlan mennyiséggel való eltérést írjon elő a felhívásban akár lefelé, akár felfelé. Jól értelmezem a hatályos szabályozást?

Kérdés: Szabályozva van-e a közbeszerzésben, hogy egy eljáráson belül hány 10 százalék alatti alvállalkozót lehet alkalmazni? Az én értelmezésemben a 10 százalék alatti alvállalkozók száma korlátlan lehet, és nevesíteni őket is csak akkor kell, ha az alkalmassági megfelelőséget velük akarom igazoltatni.

Kérdés: A tartalékkeret mértékét lehet-e az építési beruházásra vonatkozó szabályok értelmében növelni?

Kérdés: Szükséges-e a továbbiakban bírálnom a kizárt ajánlatot, ha például aránytalanul alacsony az ár?

Kérdés: 2012-től hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére? Az új Kbt.-ben nem találtam erre szabályozást.

Kérdés: Van-e törvényi lehetőség az ajánlatkérő által az eljárásra összeállított dokumentációk – például a közbeszerzési törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerinti műszaki megfelelőség – értékelésére, illetve a megfelelőség mindenkori biztosítására?

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?

Kérdés: Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban – az irányelvek szerint – nem így volt.

Kérdés: Az új szabályok alapján köteles vagyok-e eldönteni, hogy a keretmegállapodásos eljárásban klasszikus ajánlatkérőként engedem-e rendelni az intézményeimet, vagy versenyt kell lebonyolítaniuk? Az új szabályok mintha szigorúbbak lennének.

Kérdés: Az új Kbt. alapján készítendő közbeszerzési tervhez tesz-e közzé mintát a Közbeszerzési Hatóság?