4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?

Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetésről szóló összegzésben a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában csak azt rögzíti, hogy nem fogadta el az ajánlattevő e körben adott indokolását, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért nem?

Kérdés: Nem ütközik-e a Kbt.-be az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőknek kiküldött hiánypótlási felhívásban valamennyi ajánlattevő e-mail- és telefonelérhetőségét is feltünteti?

Kérdés: Alapfokú oktatási intézmény vagyunk, saját konyhát is üzemeltetünk. Az élelmezésinyersanyag-felhasználásunk éves szinten kb. 20 300 000 forint. Kötelező-e közbeszerzési eljárás alá vonni az élelmezési nyersanyagok beszerzését? Eddig mindig a legkedvezőbb árajánlatot tévő szállítóktól szereztük be a különféle nyersanyagokat. Mindig kihasználjuk a különféle akciós lehetőségeket is a vásárlásnál, így tudjuk biztosítani alacsony térítési díj mellett is a jó minőségű étkeztetést. Félő, hogy a közbeszerzés miatt sokkal drágábbá és rosszabb minőségűvé válna az étkeztetés, ami miatt esetleg több tanulónk is kiesne az étkeztetésből.

Kérdés: Van-e lehetőség közbeszerzési eljárásban arra, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek előleget adjon a szerződés teljesítéséhez?

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? – Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? – Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?

Kérdés: Milyen részletességgel kell az ajánlati felhívásban meghatározni a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményeket?

Kérdés: A szerződés időtartamának meghatározása lehetséges-e olyan formában, hogy azt valamely körülmény bekövetkeztéhez köti az ajánlatkérő – például keretösszeg kimerülése?

Kérdés: Egy kiírásban olvastuk, miszerint az ajánlatkérő az 1. és 2. számú részszempont esetében a sorba rendezés módszerét alkalmazza, és ezzel kapcsolatban utalt a Közbeszerzések Tanácsának 2/2004. (KÉ 84.) számú ajánlására. Mit takar e módszer, illetve mit tartalmaz az ajánlás? Érvényben marad-e előreláthatóan 2009-ben is?

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?