Eljárás az ún. egyéb szolgáltatások esetén

Kérdés: Az új Kbt. 296. §-ának g) pontja a Kbt. 4. számú mellékletére utal, amelynek utolsó sora: "Egyéb szolgáltatások" – gumifogalom. Eszerint – ha nem vagyok központi költségvetési szerv – bármilyen szolgáltatás megrendelése esetén eltekinthetek a Negyedik rész alkalmazásától? Milyen eljárási rendet kell ilyenkor követni, van-e erre vonatkozó jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. 295. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárás tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése. A 4. számú melléklet felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyekre nem kell egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Közérdekű tevékenység

Kérdés: A közbeszerzés tekintetében mi minősül közérdekű tevékenységnek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. értelmező rendelkezései között (Kbt. 4. §-ának 16. pontja) külön kitér az ún. közérdekű tevékenység meghatározására. A rendelkezés értelmében közérdekű tevékenység a Kht. szerinti közhasznú tevékenység vagy egyéb közérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Európai szabvány

Kérdés: Mi minősül európai szabványnak? Tartalmazza-e a Kbt. az azzal kapcsolatos meghatározást?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 4. §-ának 5. pontja szerint európai szabvány az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) által, az említett szervezetek közös szabályzatával összhangban, európai szabványként (EN) vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Európai tanúsítvány

Kérdés: Európai tanúsítványt hogyan lehet beszerezni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 4. §-ának 4. pontja szerint az európai műszaki tanúsítvány az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Társulási megállapodás hatálya

Kérdés: A régi Kbt. január 1-jei módosítása óta már nem preferálhatók a Magyarországon bejegyzett vállalkozók. A jelenleg érvényes Kbt. 53. §-a szerint viszont kizárhatók az eljárásból azok a pályázók, amelyek országával nincs erre megállapodás. Ez azonos az EU-tagokkal? A megállapodás a Társulási Megállapodás 1994-es országaira vagy a most belépő tagállamokra is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...régi Kbt. 53/A §-a 2004. január 1-jétől hatályos. Ez a rendelkezés ad lehetőséget (nem kötelező) arra, hogy az ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, akinek számára nem kell nemzeti elbánást nyújtania. A nemzeti elbánást a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Fióktelep ajánlata

Kérdés: Külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság magyarországi fióktelepének esetében, ha a fióktelep az ajánlattevő, akkor az előírt alkalmassági feltételeknek a fióktelepnek kell-e megfelelnie? Felhasználhatja-e, mint ajánlattevő, a külföldi székhelyű gazdasági társaság műszaki, pénzügyi, gazdasági igazolásait, referenciáit?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 4. §-ának 1. pontja sorolja fel, hogy alkalmazásában mely személy, illetve szervezet az ajánlattevő. Az említett jogszabályhely külön kiemeli, miszerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is ajánlattevőnek minősül. (A külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Katasztrófahelyzet, vis maior értékelése az új Kbt.-ben

Kérdés: A régi Kbt. 6. §-ában a kivételek körében szerepelt a katasztrófahelyzet, illetve a vis maior esete. Ebben az esetben nem kellett alkalmazni a törvényt. Az új Kbt. kitér-e erre az esetre? Katasztrófahelyzetben nem lehet közbeszerzési eljárást lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...új Kbt. 29. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor nem kell a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzéseket tartalmazó (második) rész szerinti eljárást alkalmazni, illetve egyéb részeiben a mentesítésnél is erre az előírásra hivatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Internethasználat a közbeszerzésben

Kérdés: A közbeszerzés.hu honlapon több nap késéssel jelennek meg a Közbeszerzési Értesítő számai. Ha rövidülnek a határidők, akkor le kell mondanunk az internethasználatról?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 249. §-ának (1) bekezdése utal arra, hogy a Közbeszerzési Értesítőnek is lesz egy elektronikus változata. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának létezik ilyen elektronikus változata, ez az ún. TED, amelyet naponta frissítenek. Bár a magyar elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

SDR a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt. az értékhatárok meghatározásánál az eurót az SDR-hez mint viszonyítási alaphoz köti. Mit jelent az SDR?
Részlet a válaszából: […]

Az SDR meghatározása a Kbt. értelmező rendelkezési között szerepel (Kbt. 4. §-ának 32. pontja). Az SDR ún. különleges lehívási jogokat (Special Drawing Rights) jelent, a Nemzetközi Valutaalap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések megítélése

Kérdés: 2002. évben kötött szerződés, amely közbeszerzési eljárás keretében jött létre, jogalapját veszti a májusi csatlakozás után? Ennek alapján minden eljárást meg kellene ismételni?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. rendelkezései (néhány kivételtől eltekintve) 2004. május 1-jén lépnek hatályba, és csak a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni az előírásait –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
450
451
452
…
455