Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárásban valóban nem írja elő, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás eredményét ki kell hirdetnie. Arról azonban rendelkezik, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek a szerződéskötés tervezett időpontját meg kell jelölnie, továbbá, hogy az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Szerződés teljesítésének kikényszerítése

Kérdés: Kikényszeríthető-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás teljesítése az ajánlattevőként szerződő fél által? Ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 314. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie. A Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése határozza meg az ún. becsült érték fogalmát. E szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 36-40. §-aira...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Hirdetményi díjalap meghatározása

Kérdés: A hirdetmény díjának kiszámításakor csak a saját szöveg karakterszámát kell figyelembe venni, vagy bele kell számítani a formanyomtatványt is?
Részlet a válaszából: […] A 34/2004. Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint – az ajánlatkérő által – az Értesítőben közzéteendő vagy közzétehető hirdetmények közzétételét a Szerkesztőbizottsághoz benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni. A hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Eljárás postai szolgáltatás késedelme esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlati felhívás a posta késedelmes teljesítése miatt olyan késedelemmel érkezik meg az ajánlattevőkhöz, amely miatt az ajánlattételi határidő már nem elegendő a megfelelő ajánlattételhez?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 121. §-ának (1) bekezdése megengedi az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthassa, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Előnyben részesítés a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent a Kbt. értelmezésében az ún. előnyben részesítés? Mely közbeszerzési tárgy vonatkozásában van lehetősége az ajánlatkérőnek erre?
Részlet a válaszából: […] Az előnyben részesítés intézményét a Kbt.-nek az uniós rezsimre vonatkozó szabályok között található 199. §-a határozza meg.Az említett előírás szerint árubeszerzés esetében, ha a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Több eljárásban lebonyolított építési beruházás

Kérdés: Ha egy építési beruházást nem egy, hanem több eljárásban kívánunk lebonyolítani, akkor az egyes eljárásoknál a becsült értéknél a közzététel iránti kérvényben mit határozzunk meg? Az egész beruházás várható becsült értékét, vagy a részeljárások becsült értékét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 39. §-ában egyaránt rendezi a több év alatt megvalósuló építési beruházás, valamint a több részből álló építési beruházás vonatkozásában a becsült érték meghatározását. A több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Törlés a békéltetői névjegyzékből

Kérdés: Milyen módon és milyen eljárással törölhető a névjegyzékből a békéltető? Van-e jogorvoslati lehetőség a törlésről hozott határozat ellen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 356. §-ának (1) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amikor a békéltető a névjegyzékből törölhető. E szerint a békéltetőt a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből, ha nem felel meg a Kbt. 354. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételeknek (azaz aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
1
…
95
96
97
…
99