287 cikk rendezése:
271. cikk / 287 Építési beruházás részévé tehető beszerzés
Kérdés: Elvi kérdésként kívánom megfogalmazni a következőket: amennyiben például egy építési beruházás során egy, az ún. klasszikus beszerzői körbe tartozó ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás keretében az épületben elhelyezendő bútorokat (mobíliákat) az építéskivitelezési szolgáltatások részeként, azzal együtt kívánja beszerezni – miközben a bútorok beszerzése a központosított közbeszerzés hatálya alá eső beszerzés lenne önállóan –, akkor az ajánlattételi felhívás szerinti tárgy részévé tehető-e a beszerzés, és ha igen, akkor az építési beruházás tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás helyettesíti-e, kiváltja-e a mobíliákat érintő központosított közbeszerzési eljárást? Ilyenkor a kivitelezőnek kell-e – kvázi alvállalkozói körben – lefolytatnia valamilyen (és ha igen, akkor milyen) közbeszerzési eljárást, vagy ő attól a szállítótól szerzi be a beszállítandó mobíliákat, akitől akarja, hiszen ekkor a mobília beszállítója neki "alvállalkozója"?
272. cikk / 287 Hirdetményminták "kezelése" a gyakorlatban
Kérdés: Kérdésem, hogy mi az, amit ki lehet törölni egy hirdetményből jogszerűen, és mi az, amit nem. Tehát minek kell benne maradni tartalmilag, illetve a nem releváns pontokat törölheti-e az ajánlatkérő, vagy sem?
273. cikk / 287 Keretmegállapodás megköthetősége két, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő esetén
Kérdés: A módosított Kbt. 136/A §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a keretmegállapodásos eljárás akkor is eredménytelen, ha az érvényes ajánlatot benyújtók száma nem éri el a hármat. Azt jelenti-e mindez, hogy amennyiben például csupán kettő, minden szempontból érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő van, úgy velük – tőlük kívülálló okok miatt – mégsem köthető keretmegállapodás? Ha a válasz igen, úgy nem tartanak-e attól, hogy ennek elkerülése érdekében "látszatajánlatokkal" fogják az ajánlattevők az érvénytelenséget elkerülni?
274. cikk / 287 Klasszikus ajánlatkérő lehetősége keretmegállapodásra egy ajánlattevővel
Kérdés: Milyen esetben lehet a klasszikus ajánlatkérőknek egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
275. cikk / 287 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
276. cikk / 287 2007. évre vonatkozó beszerzések megindíthatósága
Kérdés: A Kbt. 181. §-ának (1) bekezdése szerint a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű összes áru- és szolgáltatásbeszerzésekről – ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 450 000 eurót – minden év április 15. napjáig időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni az elkövetkezendő, legfeljebb 12 hónapra az ajánlatkérő. Indítható-e például most új, 2007. évi szolgáltatásra előzetes tájékoztatás, majd keretmegállapodásos eljárás, vagy meg kell várni 2006. január elsejét? (Indokolt lenne most belevágni, hisz négy lépcsőben jutunk majd el a 2007. január 1-jétől teljesítendő szolgáltatási szerződésig, és ez 9-10 hónapot igényel még akkor is, ha minden a terv szerint alakul.)
277. cikk / 287 Közös kiírás, több megrendelő egy szerződésben
Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy egy közbeszerzési eljárást kettő vagy több ajánlatkérő közösen írjon ki, bonyolítson le, és így az eljárás nyertesével megkötendő szerződésben több megrendelő szerepeljen?
278. cikk / 287 Nyomdai szolgáltatás megrendelése központi költségvetési szerv által
Kérdés: Nyomdai szolgáltatás megrendelése esetén kötelező-e a KSZF-en keresztül bonyolítani a beszerzést, vagy saját hatáskörben is lehet? Kiemelt termék-e a nyomdai szolgáltatás központi költségvetési szerv esetén – megrendelőként?
279. cikk / 287 Egybeszámítás több ajánlatkérő esetén
Kérdés: Több ajánlatkérő közös közbeszerzése esetén hogyan alkalmazzuk az egybeszámítási szabályt, és kinek a tervében kell szerepeltetni?
280. cikk / 287 Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
