3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Kétséges volt külföldi alvállalkozónk papírjainak beérkezése, ezért a részvételi dokumentáció árát banki utalással az ajánlattétel reggelén utaltuk el, amit azonnal e-mailben jeleztünk a bonyolítónak. Vissza is igazolta, és jelezte, hogy a dokumentáció csak személyesen vehető át. A dokumentáció felvétele egy későbbi időpontban megtörtént. A részvételi dokumentációt saját kockázatunkra összeállítottuk, és határidőre leadtuk, ami a bontás során ismertetésre került. Hiánypótlás nélkül, bár kellett volna, ajánlattevő kizárt. A felhívásban így szerepelt: "VI.3) További információk (adott esetben) 3.) A dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele." Kérdésem, hogy fizikai átvétel hiányában kizárhatnak a további eljárásból?

Kérdés: Két közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, mivel a hét részből egy rész eredménytelenül zárult. Mindkettő közösségi eljárásrendben, de az első egyszerűsített eljárásban, a második pedig egyszerűsített tárgyalás nélküli eljárásban lett lefolytatva. A vállalkozói szerződések 2010. 02. 22-én lejártak, időtartamuk az 1 évet nem haladta meg. A két eljárás során hét részre hét szerződést kötöttünk, amelyből három azonos ajánlattevővel jött létre. A végszámlák kiegyenlítése még nem történt meg. A kérdéseim a következők: elegendő-e az 5/2009. IRM rendelet 6. számú mellékletét kitöltetni a szerződés teljesítéséről történő tájékoztatás érdekében, továbbá a honlapunkon azt közzétenni? Szerződésenként új tájékoztatót kell-e kiállítani? Vagy csak eljárásonként? Négy körzetben azonos ajánlattevővel került sor szerződéskötésre, az összérték megadásával helyesen járunk el?

Kérdés: Mit jelent a vételi opció a közbeszerzési eljárásban? Mire terjed ki?

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta a kötbér mértékét, azt azonban nem, hogy a mértéket mihez viszonyítja, azaz mi a kötbéralap. Ez így jogszerű? Hogyan orvosolható a hiány?

Kérdés: Miért kell meghatározni a konzorciumi szerződésben a részesedés és a feladat megosztásának mértékét – ami előre nem is minden esetben látható –, valamint miért kell arról rendelkezni, hogy mikor szűnik meg a konzorciumi szerződés? És arról, hogy mi a megszűnés jogkövetkezménye?

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő nem fizet a szerződésben foglaltak szerint? Megalapozottan hivatkozhat-e az ajánlatkérő arra, hogy likviditási problémái vannak? A beszerzés kezdetekor a fedezetnek nem kell meglennie?

Kérdés: Ha valamely kiírás termék gyártásáról szól, akkor hogyan lehet a beszerzés tárgya árubeszerzés (adásvétel)?

Kérdés: A "fenntartja a jogot" ebben az értelemben egy választási lehetőség az ajánlatkérő részéről? Egy egyszerű közbeszerzési eljárásban az alábbi kijelentést tette az ajánlatkérő: "Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítsa, amennyiben az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatal homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 4 160 000 Ft-nál, a Tájház homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 2 430 000 Ft-nál, a Szolgáltatóház homlokzatfelújítása vonatkozásában pedig nettó 4 955 000 Ft-nál nagyobb összegű ajánlatot tesz." Ez számomra azt jelenti, hogy amennyiben a megajánlott ár több, mint amennyi az önkormányzat által megadott ár, akkor az érvénytelen. Az önkormányzat pedig ezt úgy értelmezi, hogy érvénytelennek is nyilváníthatja meg nem is. Nem nyilvánította annak, így második lettem, pedig ha az én olvasatom szerint jár el, akkor a súlypontozás miatt én nyertem volna. Önök szerint ki kell-e zárni a fentiek tekintetében azt az ajánlatadót, akinek az árai – mindhárom esetben – túllépik a konkrétan meghatározott keretet?

Kérdés: Ha a kiírás például a 2007-2008. éveket vizsgálja, a 2009-ben alakult (átalakult) cég hogy tudja teljesíteni azt, ha nem erőforrásra támaszkodik, vagy közös ajánlattételre vállalkozik?

Kérdés: Egy eljárásban egy ajánlattevőnek kettő, különböző időpontokban benyújtott ajánlatát bontotta fel az ajánlatkérő. A bontáson részt vevő ajánlattevő képviselője szóban jelezte, hogy a 2. benyújtott ajánlatát kéri figyelembe venni. Vagyis nem vonta hivatalosan vissza az első ajánlatát. Kérdésünkre az ajánlatkérő nem adott egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánja ezt a helyzetet kezelni. Értékelhető-e ezen ajánlattevő (bármelyik) ajánlata?