3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés teljesítése védettmunkahely-teremtési program keretében történik?

Kérdés: Mely esetekben szükséges/indokolt előírni, hogy a teljesítésben személyesen részt vevők nevét, képzettségét ajánlattevőnek közölnie kell ajánlatában?

Kérdés: Az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított, de a kiírás szerint nyertesség esetén, ha a kizáró okokról szóló igazolásokat az ajánlattevő nem megfelelő formában nyújtotta be, már nem ad lehetőséget hiánypótlásra. Nem ellentétes a kiírásnak ez a két része egymással?

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban az szerepel, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatához nem kell csatolnia azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására. A részvételi jelentkezés során a csatolt nyilatkozatban szereplő dokumentumokat adtuk le. Kérdés, hogy formailag ez a nyilatkozat jó-e így, kérjünk-e az alvállalkozóink részéről is effélét? Valamint hogy a pénzintézeti nyilatkozaton kívül érinthet-e más dokumentumot is a kötelező frissítés a felsoroltak közül?

Kérdés: Társaságunknak a Kbt. 59. § (5) bekezdés b) pontja alapján visszajárna az ajánlati biztosíték, mivel az nem lett szerződést biztosító mellékkötelezettség. A csődtörvényből nem egyértelmű számomra, hogy az összeg visszafizetésére indítható-e felszámolási eljárás?

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban ki minősül egyéb érdekeltnek?