3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?

Kérdés: Az új kizáró oki szabályok hatálybalépése hogyan értelmezhető?

Kérdés: Jogszerűen előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a konzorciumban részt vevő gazdasági társaságok tagjaiban nem lehet a szerződés teljesítse alatt változás? (Tagváltozás esetén a társaság mint jogalany ugyanis nem változik.)

Kérdés: Nem lenne célszerű, ha a Kbt. a határidőket munkanapban és nem naptári napban határozná meg? Gondolunk itt különösen a kiegészítő tájékoztatásra, amikor is például a hat napból egy péntek délután, kettő hétvége, és a kiegészítő tájékoztatás olyan tartalmú, hogy három nap alatt gyakorlatilag megoldhatatlan a válasz megfelelő benyújtása. Hiánypótlásánál hasonló a helyzet.

Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése lehetőséget ad az alkalmasság igazolása körében erőforrás-szervezet igénybevételére. A törvény 4. § 3/D. és 3/E. pontjai határozzák meg az erőforrás fogalmát. Jól gondolom, hogy egy erőforrást nyújtó szervezet úgy is biztosíthat erőforrást, hogy az nem a saját tulajdona, illetve referencia esetén nem a saját teljesítése – azzal, hogy az erőforrást ténylegesen tudja biztosítani, és feltéve, hogy az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között többségi befolyás áll fenn?

Kérdés: Változhat-e a projekttársaság tulajdonosi összetétele, amennyiben valamely tag részesedését át szeretné ruházni a többiekre?

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevőként indulna két cég, és az ajánlati kiírásban az szerepel, hogy a részvételre jelentkezőnek alkalmassági körben rendelkeznie kell egy adott tagsági jogviszonnyal, de a közös ajánlattevők közül csak az egyiknek van meg ez a tagsága, akkor az gondot jelent? Vagyis közös ajánlattevő esetén mind a kettő cégnek kellene rendelkeznie ezzel a jogosítvánnyal?

Kérdés: Van egy kb. 120 millió forint költségigényű építési beruházási engedélyes tervünk, amelyet megvalósítás, közbeszerzésre való hirdetése előtt tervellenőrzésre kell-e küldeni, vagy el kell készíteni a kiviteli tervet, és azt kell ellenőriztetni? Egyáltalán kell-e a beruházási tervet ellenőriztetni közbeszerzési eljárás megindítása előtt és mikor? Eddig én nem találtam erre való hivatkozást a Kbt.-ben, de kaptam olyan információt, amely szerint a tervellenőrzés kötelező.