3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: A 2009. július 22-én módosított Kbt. azt mondja, hogy az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójaként sem vehet részt, továbbá más ajánlattevő számára erőforrást sem biztosíthat. Ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – az adott személy, szervezet nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként. Jelenleg egy olyan eljárásban vagyunk ajánlattevők, amely részajánlat benyújtására ad lehetőséget. Az egyik, 10 százalék feletti alvállalkozó azt mondta, hogy ugyanezen eljárás során egy másik ajánlatban már szerepel, mint 10 százalék feletti alvállalkozó, és a fentiekre hivatkozva nem ad nekünk ajánlatot. Mivel tudom ezt alátámasztani az alvállalkozó felé, annak érdekében, hogy ő is biztonsággal adjon nekem ajánlatot, illetőleg hogy az ajánlatunk és a versenytársunk ajánlata ezért ne legyen érvénytelen?

Kérdés: A dokumentáció megvásárlása után úgy találtuk, hogy az egyik bírálati szempont sérti az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot. Ezzel kapcsolatban kérdést tettünk fel az ajánlatkérőnek, amelyet az meg is válaszolt. Álláspontunk szerint a válasz nem fogadható el, mert az egyenlő bánásmód nem teljesül, hiszen csak egy cég van, amely megkaphatja a pontokat speciálisan csomagolt és kiszerelt termékére, az összes többi nem (azt a tényt, hogy csak egy ilyen cég van, az ajánlatkérő nem is vitatta). Kérem véleményét, hogy jogi úton jó eséllyel támadható-e?

Kérdés: Mit lehet tenni az ellen, hogy az ajánlatkérők cégkivonat csatolását kérjék a jogszabály rendelkezése ellenére? (Az említett gyakorlat általános.)

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal lehet kérni. Ezt több ajánlatkérő úgy számítja, hogy az ajánlattételi határidő órájáig lehet feltenni a kérdéseket. Jogszerű ez, hiszen a Kbt. nem órában határozza meg az időtartamot?

Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?

Kérdés: A kiírás szerint igazolnunk kell, hogy bizonyos gépekkel társaságunk rendelkezik a szerződés teljesítéséhez. Ezek olyan különleges gépek, amelyeket nyertesség esetére természetesen beszerzünk, és a szerződés megkötésekor azok már rendelkezésünkre fognak állni, azonban mi minősül ebben az esetben hitelt érdemlő igazolásnak? Megrendelés csatolása a gépek vonatkozásában visszaigazolással a szállító részéről? Nyilatkozat, hogy rendelkezésre áll majd a géppark? És ha a szerződés időszakára béreljük a gépet, esetleg előbérleti szerződés? Ehhez kapcsolódóan kérdezzük: ugye nem szükséges, hogy a gép cégünk tulajdonában legyen, bérelheti is azt?

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a gyakorlatban nagyon ritkán van lehetőség alternatív ajánlat tételére?

Kérdés: Kizárólagos jog fennállása esetén hogyan biztosítható a verseny és az esélyegyenlőség? És miért nem biztosít az ajánlatkérő lehetőséget részajánlat tételére, ha nyilvánvaló, hogy ez a kizárólagos joggal érintett beszerzési tárgy mellett lehetséges lenne a többi beszerzési tárgy vonatkozásában?

Kérdés: Általános, hogy az ajánlatkérők pozitív mérleget kérnek a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához. Ez – az egyébként Kbt. adta lehetőség – nem ütközik az esélyegyenlőség alapelvébe?

Kérdés: A 10 százalék alatti alvállalkozó vonatkozásában mit kell igazolni, illetve nyilatkozni? Hogyan ellenőrizhető, hogy ez az alvállalkozói teljesítmény 10 százalék alatti lesz ténylegesen?