Társaságok "büntetlen előéletének" igazolása

Kérdés: Egy részvénytársaság hogyan szerezheti be a hatósági erkölcsi bizonyítványt és honnan [Kbt. 60. § (2) bekezdésének a) és c) pontjai]? A témában adott vezérigazgatói nyilatkozattal, amelyet a közjegyző hitelesít, kiváltható-e a hatósági erkölcsi bizonyítvány?
Részlet a válaszából: […] ...nem hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, hanem közjegyző előtt tett nyilatkozattal igazolhatják azt a körülményt, miszerint tevékenységüket bűncselekmény elkövetése miatt bíróság jogerős ítélettel nem korlátozta. A nyilatkozatot a cégnél az arra vonatkozó jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Hivatalos megjelenés időpontja késedelem esetén

Kérdés: Felháborítónak tartom, hogy az EU Hivatalos Lapban később jelent meg a hirdetmény. Ebben az esetben mi számít hivatalos megjelenésnek? Aminek kellett volna lenni, vagy amikor az Értesítőben, vagy amikor a Hivatalos Lapban megjelent? Miből adódhat a késedelem? Más tagállamokban ez hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 47. §-ának (1) bekezdése, illetve a 187. §-ának (1) bekezdése értelmében csak tájékoztató jelleggel teszi közzé ezeket a hirdetményeket. A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója is rámutat arra, hogy a Hivatalos Lap Kiadójának Hivatala...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Üvegzseb-tv. alkalmazása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Miért az Üvegzseb-tv.-re hivatkozik az ajánlatkérő, miért nem a Kbt.-re? Rám a Kbt. vonatkozik, nem az Üvegzseb-tv. Ennek ellenére lehetséges-e ez utóbbi alkalmazása a közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre között szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Hiánypótlás elkerülése hirdetményfeladásnál

Kérdés: Mit javasolnak, hogyan kell kitölteni egy hirdetménymintát, hogy ne legyen hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabvány, mi a teendő, vagy hogy alvállalkozó bevonását csak az egész beszerzési tárgyra együtt tehetem kötelezővé, nos, ezeket mind a joggyakorlat alakítja, illetve fogja kialakítani. A végleges értelmezés kialakításáig az esetleges hiánypótlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Soron kívüli javítás, hibaelhárítás és a közbeszerzési eljárás kapcsolata

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?
Részlet a válaszából: […] ...probléma olyan határmezsgyén mozog, amelynek sajátosságából adódóan – véleményünk szerint – kétféle megoldás ötvözése látszik elfogadhatónak. A nem a kivitelező hibájából adódó meghibásodási kár tekintetében az ajánlatkérőnek a tőle elvárható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Kbt.-szabályok közszolgáltatókra

Kérdés: Ha a közszolgáltatóknak a támogatott beszerzéseiket az általános (nem különös) szabályok szerint kell lefolytatni, ez egyben azt is jelenti, hogy vonatkozik rá (a közszolgáltatókra) az egyszerű közbeszerzés szabálya (értékhatár)?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a közszolgáltatói kört nem érintik. Azonban a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a közszolgáltató is ajánlatkérőnek minősül a támogatásból megvalósítandó beszerzés tekintetében. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Értékelési szempontok egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál alkalmazandó értékelési szempontok közül a Kbt. szerint alkalmazandó az 57. § (1)–(2) bekezdése, a (3) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (4)–(5) bekezdések, vagyis nem alkalmazandó, vagy nem kötelező alkalmazni a (3) bekezdés c) és d) pontját, azaz nem kell meghatározni a részszempontok szerinti értékelés során adható pontszám alsó és felső határát, és azt a módszert sem, amellyel megadják a ponthatárok közötti pontszámot. Így az ajánlattevők részére nem világos, milyen módon lesz értékelve ajánlatuk. Mindezek figyelembevételével milyen értékelési szempontok és elbírálási módok alkalmazandók az egyszerű közbeszerzési eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű eljárás rendje nevéből adódóan kevésbé bonyolult, azonban ez nem jogosít minket a hasznos, sőt, esetünkben elengedhetetlen információk közlésének elhallgatására. Gyakorlati tapasztalataink alapján javasoljuk tehát az értékelési módszert közölni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Rendeltetésazonosság, felhasználás-összefüggés megállapítása a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt.-hez képest nem változtak. Továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például csak az árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani, és ezen belül is azon árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Közbeszerzési műszaki leírás megadásának módja

Kérdés: Milyen formában és hol kell megadnia az ajánlatkérőnek a közbeszerzési műszaki leírást?
Részlet a válaszából: […] ...módja tekintetében. E szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg úgy, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A Magyar Államkincstár szabályozásának megfelelően a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzések esetében a szerződéskötést követően a kötelezettségvállalásokat egyedileg be kell jelenteni az illetékes fiók részére. A 2 millió forintot meghaladó összes beszerzésre érvényes a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a rendelet hatálya alá tartoznak. Jogilag tehát jelenleg bejelentési kötelezettség terheli az egyszerű eljárást érintő tételeket is.Az új Kbt. szerinti értékhatárokat a Közbeszerzési Levelek 2. számában, az 50. kérdés megválaszolásánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
1
346
347
348
368