728 talált cikk a kivétel kifejezésre

Kérdés: Közbeszerzési eljárás után az építési projekt a megvalósítás félidejében meghiúsul minőségi kifogás miatt. Hogyan folytatható a kivitelezés más vállalkozóval?

Kérdés: Milyen feltételek fennállásakor lehet alkalmazni az ajánlatkérőnek a meghívásos eljárást? Limitált-e, hogy hány vállalkozó lehet alkalmas a feladatra?

Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő "egyéb szolgáltatás" címszó takar a 4. mellékletben nem nevesített, de a CPV-ben szereplő minden egyéb szolgáltatást. Egyszerű eljárási rezsimben, amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a 4. mellékletben szereplő szolgáltatások kivételt képeznek. Ez azt jelenti-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a beszerzés értéke szerint pedig az egyszerű rezsimbe esne, akkor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia a CPV-ben szereplő egyetlen szolgáltatás esetén sem?

Kérdés: Mit jelent pontosan a "műszaki-technikai sajátosságok" kifejezés, mennyire kell ezt szűken vagy tágan értelmezni? Egy számítógépes program működésének vázlatos leírása, amelyet egy pályázathoz kellett elkészíteni, értelmezhető-e műszaki-technikai sajátosságnak a kivételek szempontjából?

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?

Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?

Kérdés: Nyilvános-e a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés?

Kérdés: Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítés előtti felmondása esetén az ugyanerre a beszerzési tárgyra kiírt új közbeszerzésnél figyelembe kell-e venni a meghiúsult szerződés értékét (összeszámítás)?

Kérdés: Az éves közbeszerzési tervet a Közbeszerzések Tanácsának csak kérésre kell megküldeni, a KSZF-nek viszont kötelező megküldeni. Mi ennek az oka figyelemmel arra, hogy a KSZF elsősorban a központosított közbeszerzéssel foglalkozik?