741 talált cikk a kivétel kifejezésre

Kérdés: Az 1/2004. FMM rendelet a munkavédelmi feltételekről egyszerű közbeszerzési eljárásra is vonatkozik, ugyanis a Kbt. IV. része, azon belül is 300. §-ának (6) bekezdésének taxatív felsorolása erre nem hivatkozik vissza? Az ajánlattevő egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha az eljárás építési beruházás vagy szolgáltatás tárgyú, köteles-e a Kbt. 72. §-a szerinti nyilatkozatot megtenni?

Kérdés: Használt autó vásárlása esetén annak értékét egybe kell-e számítani az új autó értékével?

Kérdés: Megközelítően 5,2 millió forint értékben szeretnénk (már meglévő) garázst vásárolni. AKbt. 296. §-ának a) pontja alapján nem kell egyszerű közbeszerzési eljárást alkalmazni a 29. § szerinti kivételek esetében. A 29. § (2) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vásárlása esetén nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kell-e hirdetményt megjelentetni a szerződés teljesítéséről?

Kérdés: Közbeszerzési eljárás után az építési projekt a megvalósítás félidejében meghiúsul minőségi kifogás miatt. Hogyan folytatható a kivitelezés más vállalkozóval?

Kérdés: Milyen feltételek fennállásakor lehet alkalmazni az ajánlatkérőnek a meghívásos eljárást? Limitált-e, hogy hány vállalkozó lehet alkalmas a feladatra?

Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő "egyéb szolgáltatás" címszó takar a 4. mellékletben nem nevesített, de a CPV-ben szereplő minden egyéb szolgáltatást. Egyszerű eljárási rezsimben, amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a 4. mellékletben szereplő szolgáltatások kivételt képeznek. Ez azt jelenti-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a beszerzés értéke szerint pedig az egyszerű rezsimbe esne, akkor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia a CPV-ben szereplő egyetlen szolgáltatás esetén sem?

Kérdés: Mit jelent pontosan a "műszaki-technikai sajátosságok" kifejezés, mennyire kell ezt szűken vagy tágan értelmezni? Egy számítógépes program működésének vázlatos leírása, amelyet egy pályázathoz kellett elkészíteni, értelmezhető-e műszaki-technikai sajátosságnak a kivételek szempontjából?

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?

Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?