Díszletgyártás minősítése

Kérdés: Színházi díszlet gyártása minek minősül? Árubeszerzésnek vagy építési beruházásnak?
Részlet a válaszából: […] ...munka megrendelése (ésátvétele) az ajánlatkérő részéről:– az 1.mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése,vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;– építménykivitelezése, vagy kivitelezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Kivitelezési tervdokumentáció tartalma közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e többlettartalmi eleme az építési tevékenységhez kapcsolódó tervdokumentációnak akkor, ha az közbeszerzési eljáráshoz kötődik? És általában: mit kell tartalmaznia a fenti dokumentumnak?
Részlet a válaszából: […] ...45/1997. KTM rendelet szól az építészeti tervdokumentációktartalmi követelményeiről, ezen belül az ún. kivitelezési tervdokumentációról.A rendelet 13. §-a határozza meg azokat az elemeket,amelyeket minden, kivitelezésre irányuló tervdokumentációnak tartalmaznia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Dokumentációkészítési kötelezettség egyszerű eljárásban

Kérdés: Ellentmondás van a Kbt. 300. § (6) bekezdésének egyszerű eljárásra előírt azon passzusa, miszerint nem hivatkozik vissza a Kbt. 54. §-ára – a dokumentáció elkészítésének kötelezettségére –, valamint a 162/2004. kormányrendelet azon pontja között, hogy "dokumentáció készítése akkor is kötelező, ha azt a Kbt. egyébként nem írja elő". Ez az ellentmondás súlyosan kihat az egyszerű eljárások (például építési beruházások) lefolytatására, mivel az ajánlatkérők általában nem készítik el a dokumentációt, annak hiányában pedig nem létezhet jó közbeszerzés. Jól értelmezem a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...számára is egyszerű legyen.Ugyanakkor az építési beruházásokra vonatkozó 162/2004.kormányrendelet 7. §-a úgy rendelkezik, hogy a kivitelezésre irányuló építésiberuházásnál akkor is köteles az ajánlatkérő dokumentációt készíteni – legalábbaz 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Építési beruházás részévé tehető beszerzés

Kérdés: Elvi kérdésként kívánom megfogalmazni a következőket: amennyiben például egy építési beruházás során egy, az ún. klasszikus beszerzői körbe tartozó ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás keretében az épületben elhelyezendő bútorokat (mobíliákat) az építéskivitelezési szolgáltatások részeként, azzal együtt kívánja beszerezni – miközben a bútorok beszerzése a központosított közbeszerzés hatálya alá eső beszerzés lenne önállóan –, akkor az ajánlattételi felhívás szerinti tárgy részévé tehető-e a beszerzés, és ha igen, akkor az építési beruházás tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás helyettesíti-e, kiváltja-e a mobíliákat érintő központosított közbeszerzési eljárást? Ilyenkor a kivitelezőnek kell-e – kvázi alvállalkozói körben – lefolytatnia valamilyen (és ha igen, akkor milyen) közbeszerzési eljárást, vagy ő attól a szállítótól szerzi be a beszállítandó mobíliákat, akitől akarja, hiszen ekkor a mobília beszállítója neki "alvállalkozója"?
Részlet a válaszából: […] A beépített bútorok kivételével a bútorbeszerzés nem tehetőaz építési beruházás részévé, mert az árubeszerzésnek minősül. Ráadásul aközpontosított közbeszerzési körbe tartozó beszerzési tárgyak esetén a KSZFáltal megkötött keretszerződésből vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Tervpályázat kötelező lefolytatása

Kérdés: Szükséges-e tervpályázati eljárás lefolytatása abban az esetben, ha a beruházás tárgya területrendezési terv elkészítésére vonatkozóan a legalkalmasabb tervező kiválasztása, vagy elegendő a Kbt. szerinti nyílt vagy egyszerű eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...minősülő szervezeteknek a Kbt.hatálya alá tartozó, építési beruházás esetén az építmény építészeti-műszakitervezésének a kivitelezést megelőző versenyeztetésére, valamint az önállószolgáltatásként megrendelendő építészeti-műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Árubeszerzésre, kivitelezésre, szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárás formája

Kérdés: Önkormányzatunk intézményeinél világítás-korszerűsítést kíván megrendelni. Piackutatás során találkoztunk olyan lehetőséggel, hogy a kivitelező saját pénzeszközéből finanszírozná a korszerűsítést, az így felszerelt lámpatestek az ő tulajdonában maradnak. Az önkormányzat a korszerűsítés finanszírozását 10 éves időtartamra vállalhatja (áramdíj-megtakarításból), és a lejárat után az akkori érték bizonyos százalékáért a tulajdonába kerülnek a lámpatestek. A teljes bekerülés összege a becsült érték alapján nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárás keretében kerülhetne meghirdetésre. Milyen formában lehet a közbeszerzési eljárást kiírni (árubeszerzés-kivitelezés-szolgáltatás), és a Kbt. milyen szabályozását alkalmazhatnánk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Ez az Európában igen gyakran alkalmazott megoldásgyakorlatilag lízingkonstrukció, amely áll egyrészt szolgáltatásból, másrésztárubeszerzésből. A Ptk.-tól, illetve a lízing szabályozásáról elszakadva, aKbt. szerint kell tehát leegyszerűsítenünk a kérdést. Több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Műszaki kritérium jogszerű meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65 §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági,valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását.Az alkalmasság feltételeit és igazolását – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Tervpályázat a közbeszerzésben

Kérdés: Számomra a 137/2004. Korm. rendelet nem egyértelmű abban a vonatkozásban, hogy mely esetekben szükséges tervpályázati eljárás lefolytatása.
Részlet a válaszából: […] ...minősülő szervezeteknek a Kbt. hatálya alá tartozó,építési beruházás esetén az építmény építészeti-műszaki tervezésének akivitelezést megelőző versenyeztetésére – ha jogszabály eltérően nemrendelkezik –, valamint az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

ISO szabvány követelményeinek való megfelelés előírhatósága

Kérdés: Lehet-e alkalmassági feltétel az, hogy az ajánlattevő feleljen meg az ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek, amely érvényes tervezésre és kivitelezésre is (kivitelezésre irányuló munkánál)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 68. §-ának (4) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérőaz ajánlattevő (alvállalkozó) bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak valómegfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítványbenyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Lefolytatott közbeszerzés az éves statisztikai összegzésben

Kérdés: Az éves statisztikai összegezés elkészítése során a közbeszerzések összesítése alkalmával a kitöltendő táblázatokba mely közbeszerzéseket kell beírni (azaz: mit kell lefolytatott közbeszerzési eljárásnak tekinteni)? Ahol a szerződéskötés megtörtént, vagy ahol már a szerződésteljesítés is megvalósult. Példák: 1. Építési közbeszerzés szerződéskötése 2005. december 10-én megtörtént, de a kivitelezés és a tényleges pénzügyi teljesítés 2006 júniusában realizálódik. A 2005. évről szóló éves statisztikai összegezésben kell-e szerepeltetni ezt a közbeszerzést, és milyen értékkel? 2. Szolgáltatásra vonatkozó szerződés 2005. július 1-jétől 2009. június 30-áig szól. A 2005-ről készülő éves statisztikai összegezésben szerepeltetni kell-e ezt a közbeszerzést, és ha igen, milyen összeggel: a fél év során teljesített ténylegesen kifizetettel, vagy a négy teljes évre vonatkozó becsült értékkel? 3. Szolgáltatás vonatkozásában élő szerződés van 2002. január 1. és 2007. december 31. között (még a régi Kbt. szerinti eljárás eredményeként). Az ezzel kapcsolatban megvalósult 2005. évi kifizetést fel kell-e tüntetni az éves statisztikai összegzésben, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlat a szerződés megkötéséhez köti egy adotteljárásnak az éves statisztikai összegzésben való szerepeltetését. Azaz akérdésben szereplő első esetben a 2005-ös összegzésben kell feltüntetni abeszerzést, mégpedig az akkori szerződéses értékkel. A második esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
1
14
15
16
20