Találati lista:
671. cikk / 795 Eljárás 10-15 év alatt megvalósuló építési beruházás esetén
Kérdés: Építési beruházásnál a becsült érték a beruházás teljes bekerülési költsége. Ez meghaladja a közösségi értékhatárt. A beruházás 10-15 év alatt valósul meg. Évenként az erre fordítható összeg a támogatások nagyságától függően változó, maximum azonban 15-50 millió forint. Esetenként az egyéb egybeszámítandó beszerzésekkel együtt sem haladja meg a nemzeti értékhatárt, vagy ha meg is haladja, jogszerű-e az eljárás akkor, ha az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár feletti beszerzésekre vonatkozó előírásokat alkalmazza, és egy éven belül például három alkalommal 17, 36, 15 millió forint értékű beruházásokat ír ki?
672. cikk / 795 Becsült érték megállapítása hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén
Kérdés: Hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén a becsült érték számítása hogyan történik? A tanácsadók beszerzésének eljárások szerinti összesítésével (például három esetben 6 millió forint beszerzési értékben – ezért egyszerű eljárással közreműködésük beszerezhető – vagy az alapeljárás értékéhez kell beszerzésüket számolni, tehát egy 120 millió forintos szolgáltatás beszerzési értékén kell hozzászámítani, és így az egyszerűsített eljárás alkalmazható a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatás esetén – ha az alapeljárás szerinti beszerzés formája az?
673. cikk / 795 Étkezési utalványok és a Kbt. hatályának kapcsolata
Kérdés: Étkezési utalványok beszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény tárgyi hatálya alá tartozik-e? A szerződés tárgya 40 032 000 forint értékű utalvány előállítása, majd leszállítása, a pénzforgalom szempontjából az utalvány készpénzt helyettesítő eszköz. Meghatározott összegű készpénzért ugyanakkora összegű készpénzt helyettesítő utalványt kap a beszerző. Az ellenszolgáltatás összege kizárólag az utalvány rendelkezésre bocsátásának költségét foglalja magában (előállítási szállítás), ez a költség évente bruttó 4-600 ezer forint. Közbeszerzés-köteles-e az eljárás?
674. cikk / 795 Egybeszámítás intézmény és alintézményeinek beszerzése esetén
Kérdés: Az egybeszámítási kötelezettség vonatkozik-e arra az esetre, ha egy intézménynek hat különböző helyen nem önállóan gazdálkodó (nem jogi személy) alintézménye van – alkotóház, amelynek azonban önálló vezetője, beszerzése, működése van? Az élelmiszer térítéses (beutalási díj), de csak azok vehetik igénybe, akik beutaltak (tehát nem koncesszió): ez a tétel is része-e a közbeszerzésnek?
675. cikk / 795 Egybeszámítás különböző helyeken végzett építési munka esetén
Kérdés: Ha ajánlatkérőnek több azonos típusú munkát kell közbeszerzési eljárásban kiírnia (például tetőkarbantartás), de az épületek nem egy helységben, hanem különböző helyeken találhatóak (Budapest-Debrecen-Győr), akkor is egybe kell számítani az értékeket, vagy erre mondható az, hogy felhasználásuk nem függ össze?
676. cikk / 795 Központi költségvetési szervek éves közbeszerzési terve
Kérdés: Központi költségvetési szerv esetén kell-e éves közbeszerzési tervet készíteni, vagy negyedévente elég jelezni az igényeket? Előzetes összesítő szükséges-e?
677. cikk / 795 Minőség számszerűsíthetősége a közbeszerzésben
Kérdés: Nem csak mennyiségi alapon értékelhető tényezők? A kérdés az ajánlat elbírálására vonatkozik. Hogyan lehet ilyen igényt megfogalmazni egy adott termék vonatkozásában? Például egészségügy, csípőprotézis, térdprotézis (itt nagy különbség lehet a műtéthez szükséges ingyenesen biztosított műszerkészletben, valamint a termék anatómiai formájában, de ezek nem mérhetőek számszerűen). Hogyan lehet a minőséget mérhetővé tenni?
678. cikk / 795 Építési koncesszió sajátosságai
Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
679. cikk / 795 Igazolási módok korlátozása
Kérdés: Szabályosan jár-e el az ajánlatkérő, ha azt írja elő, hogy árubeszerzés esetén a műszaki alkalmasság igazolása során az ajánlattevő alkalmasságát a Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja esetében csak a szerződést kötő másik fél írásos igazolásával igazolhatja, vagyis kizárja a Kbt. 68. § (1) bekezdésének b) pontjában található másik igazolási módot, az ajánlattevői igazolási módot, a nyilatkozatot, ha a szerződést kötő másik fél nem a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti szervezet?
680. cikk / 795 Hiánypótlási felhívás egyetlen ajánlattevőnek
Kérdés: Lehetséges-e nyílt közbeszerzési eljárás során hiánypótlás keretében több ajánlattevő közül kizárólag egyet felszólítani meghatározott évi eredménykimutatást hitelesítő könyvvizsgálói záradék hiteles másolatának pótlására abban az esetben, ha erre sem az ajánlati felhívás, sem a kiadott dokumentáció nem kötelezte a lehetséges ajánlattevőket? (Cégünk a fenti igazolás másolatát nyújtotta be, véleményem szerint költségtakarékossági szempontból a többi ajánlattevő is. Ezen felhívás csak a később nyertesként kihozott ajánlattevőnek szólt.)
