Alapelv sérelme

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattétel nyelve magyar. Ha tolmács igénybevétele szükséges, annak költségeit az ajánlattevőnek kell viselnie. Nem sérti ez az esélyegyenlőség alapelvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (6) bekezdése egyértelműen fogalmaz a magyar nyelv használatát illetően, melyet az ajánlatkérő döntésétől tesz függővé. Ebben a formában tehát esélyegyenlőtlenség nem merülhet fel, ezt adottságként kell az ajánlattevőknek kezelniük, és bízni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Idegen nyelvű dokumentációrész magyar nyelvű eljárásként jelölt közbeszerzésben

Kérdés: A kiírásban az ajánlattevő angolul adta meg egy nyomtató paramétereit. Az eljárás nyelve magyar. Megadható a dokumentáció egy része más nyelven?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ában az alapelvi rendelkezések között szerepel, hogy főszabály szerint a közbeszerzési eljárás nyelve magyar, az ajánlatkérő ugyanakkor lehetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar helyett más nyelv használatát is. Az ajánlattételi dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Cégkivonat csatolásának indokoltsága

Kérdés: A cégkivonatok az interneten több portálról is letölthetők. Mi értelme van annak, hogy a legtöbb felhívás szerint azt is csatolni kell az ajánlathoz? Nem lenne biztonságosabb és költségkímélőbb, ha a mindenki által elérhető adatbázisokból az ajánlatkérő lekérné az általa igényelt adatokat, és erre esetleg utalna a dokumentációban? Várható-e e körben a jogszabály/gyakorlat változása?
Részlet a válaszából: […]  A cégkivonatok közvetlenül és ingyenesen lekérhetők awww.e-cegjegyzek.hu-ról. A probléma az, hogy az ingyenes szolgáltatás -amennyiben nem közvetlenül jutunk a legfrissebb adatokhoz, amelyet elektronikusaláírással külön kérhetünk a Microsec Kft.-től mint szolgáltatótól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében az alábbiak szerintrendelkezik az elektronikusan rendelkezésre álló hatósági vagy közhiteles,ingyenesen elérhető adatbázisok ellenőrzéséről.A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szerepléstaz ajánlatkérő az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása Magyarországon, idegen nyelven

Kérdés: Szabályos-e, ha Magyarországon kiírt és lefolytatott közbeszerzési eljárásban az eljárás nyelve nem a magyar?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás nyelvével kapcsolatos kérdésben többközbeszerzési rendelkezés található a Kbt.-ben.A 45. § szerint az ajánlatkérői hirdetményeket azajánlatkérő által választott hivatalos nyelven teszi teljes terjedelmében közzéaz EU Hivatalos Kiadványok Hivatala a Hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Együttes adóigazolás köztartozásmentes adatbázisban szereplés esetén

Kérdés: A jövőben nem kell kérni APEH-VPOP együttes adóigazolást, ha cégünk ajánlattevőként szerepel az APEH köztartozásmentes adózói adatbázisában? Ha ez így van, akkor ezt ki kell-e nyomtatni és betenni az ajánlatba, vagy csak az ajánlatkérő ellenőrzi?
Részlet a válaszából: […] Mivel a közbeszerzési törvény alábbi, 20. §-ának (7)bekezdése értelmében az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását,illetve az ajánlattevőnek, az alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtószervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] 2010. szeptember 15-étől kismértékű módosítás történt mind akizáró okok, mind igazolásuk vonatkozásában.Az alábbi szabályok módosultak a kizáró okok elő­írásában.A Kbt. 60. § (1) bekezdés a) és i) pontja alapján amódosítást követően az eljárásban nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Kizáró okokra, alkalmasságra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokra, alkalmasságra és ezek igazolására vonatkozó Kbt.-beli szabályok? Ha igen, mikortól?
Részlet a válaszából: […] Igen, két jelentős változás is történt az elmúlt időszakban.Egyrészt 2009. április 1-jétől kizáró okok igazolásánakkötelezettsége az ajánlattevő és az alvállalkozó mellett kiterjed az erőforrástnyújtó szervezetre is. Ennek megfelelően mind a kötelező, mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.