2706 talált cikk a közbeszerzési eljárás kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő dönti-e azt el, hogy az egyes iratokat eredetiben vagy másolatban kell az ajánlathoz csatolni?

Kérdés: A beérkezett ajánlatok között két ajánlattevő ugyanazt az alvállalkozót jelölte meg, de egyikük 35 százalékos mértékben veszi igénybe az érintett alvállalkozót. Mindkét ajánlattevőt ki kell zárni, vagy csak az egyiket, vagy egyiket sem? Mi a megoldás, ha az ajánlattevő nem nyilatkozik? Fordulhat az ajánlatkérő az alvállalkozóhoz információért?

Kérdés: Amennyiben a nyertes ajánlatban az szerepel, hogy egy alvállalkozó 16 százalékos mértékben kerül bevonásra a teljesítés során, azonban a tényleges teljesítés során csak 10 százalékban, jár-e valamilyen következménnyel-szankcióval a nyertes ajánlattevőre (azaz ilyenkor már a vállalkozóra) nézve?

Kérdés: A kiírást elolvasva, majd a dokumentációt átvéve úgy láttuk, hogy a beszerzés tárgya alapján indokolt lenne a helyszíni bejárás, de az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy erre nem kerül sor. Kérhetjük-e ezt és milyen formában? Vagy támadjuk meg valamilyen jogcímen a kiírást? (Szerintünk bejárás nélkül nem lehet megalapozott ajánlatot tenni.)

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?

Kérdés: Egy tankerület intézménye uniós forrásból szeretne árubeszerzést megvalósítani (számítógép, monitor, nyomtató, szoftver), a becsült érték nem éri el a 8 millió forintot. Szükséges a KEF-portálról a versenyt újraindítani, vagy lehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kezdeni, esetleg verseny nélkül vásárolni?

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?

Kérdés: Volt-e változás 2013 végén a közbeszerzésben?

Kérdés: 10 százalék alatti alvállalkozóval kezdtük meg a szerződés teljesítését. Bevonhatunk helyette más alvállalkozót a teljesítés alatt?