Szerződéskötés utáni időpont figyelembevétele ajánlattételkor

Kérdés: Hogyan tehetünk eleget annak az ajánlatkérői felhívásnak, hogy az ajánlatban a szerződéskötés utáni állapotra kalkuláljunk? Ez mit jelent? Hogyan kalkulálhatunk később bekövetkező, az ajánlattétel időpontjában nem ismert feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás célja, hogy annak eredményeként szerződést kössenek a felek árubeszerzésre, szolgáltatás teljesítésére vagy építési beruházás megvalósítására. A szerződések változó időtartamra szólhatnak, attól függően, hogy egyszerű termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő vizsgálatának terjedelme az alkalmasság vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő szerint az Étv. 39. §-ának (2) bekezdésében támasztott feltételeknek az építési beruházás megvalósítása során kell megfelelnie a vállalkozónak, nem pedig a szerződés odaítélésének – jelen esetben a közbeszerzési eljárás – folyamán. Megfelelően értelmezi az ajánlatkérő, hogy ennek vizsgálata nem az ő feladata?
Részlet a válaszából: […] Mivel az Étv. vonatkozó szabálya változni fog 2013. július 1-jétől, ezért részben okafogyottá vált a kérdés. Véleményünk szerint ugyanakkor a vonatkozó feltételeknek a teljesítés során kell az ajánlattevőnek megfelelnie, jelesül az alábbi kötelezettségnek.Az Étv. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címke:

Védett foglalkoztatókra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Mennyiben változtak a védett foglalkoztatókra vonatkozó szabályok? Milyen arányban vesznek részt ezek a szervezetek a gyakorlatban a közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 29. §-a (1) bekezdésének szövege 2013. január 1-jétől a következő tartalommal érvényes: az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja vagy köteles fenntartani az olyan, védett munkahelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Mérleg "kiváltása" pénzügyi alkalmasság igazolásakor

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság igazolására miért csak a mérleget kérik az ajánlatkérők? Ha ezt írja elő az ajánlatkérő, és nekem negatív a mérlegem, akkor azt mivel válthatom ki? Van lehetőségem az árbevétellel kiváltani, ami egy lehetséges opció a frissen létrejött cégek esetében?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a pozitív vagy nem negatív mérleg iránti igény a minősített ajánlattevői rendszer mintájára terjedt el. A saját, nem megfelelő mérleg helyettesítésére egy mód van, a Kbt. 55. §-ának (5) és (6) bekezdése értelmében e körben erőforrást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Közhiteles nyilvántartások ajánlatkérő általi ellenőrzése nemzeti eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásban a kizáró okokról csak nyilatkoznia kell az ajánlattevőnek – kivéve: 56. § (1) bekezdés kc) alpont –, tehát nemzeti eljárásban csak az ajánlattevők nyilatkozatait kell megnéznie az ajánlatkérőnek, avagy szükséges NAV- és az OMMF elektronikus nyilvántartások ellenőrzése is? (Merthogy azt kifejezetten az uniós beszerzésekre elemzi a kormányrendelet.)
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a 12. §-ában tér ki a nemzeti eljárásrendben lefolytatott eljárásokra vonatkozóan a kizáró okok igazolásának módjára, illetve az ajánlatkérő által követendő eljárásra. A rendelkezés szerint a Kbt. Harmadik része alapján, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentáció megőrzésének kötelezettsége

Kérdés: Van-e arra előírás, hogy a dokumentációt – nyertességünk esetén – meddig kell megőriznünk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, dokumentumok megőrzésére a Kbt. 34. §-a tartalmaz rendelkezéseket. E szerint a dokumentálási és iratmegőrzési kötelezettség az ajánlatkérőre terjed ki, az ajánlatkérőnek az eljárás előkészítésétől a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Szerződésmódosítás pályázati konstrukció előírása miatt

Kérdés: 2013. évben a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerint hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást folytattunk le építési beruházás tárgyában. A szerződéskötést követően derült ki, hogy az egyik épület a pályázati konstrukció miatt nem szerepelhet a közbeszerzésben. Ilyen esetben lehet szerződésmódosítással orvosolni a kialakult helyzetet, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] Nem pontosan értjük a kérdést, de megpróbálunk válaszolni.Amennyiben arról van szó, hogy több épület megvalósítását írták ki az építési beruházás keretében, oly módon, hogy ennek európai uniós támogatás adja a fedezetét, de a kiíráskor még nem volt ismert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Alapelv sérelme

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattétel nyelve magyar. Ha tolmács igénybevétele szükséges, annak költségeit az ajánlattevőnek kell viselnie. Nem sérti ez az esélyegyenlőség alapelvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (6) bekezdése egyértelműen fogalmaz a magyar nyelv használatát illetően, melyet az ajánlatkérő döntésétől tesz függővé. Ebben a formában tehát esélyegyenlőtlenség nem merülhet fel, ezt adottságként kell az ajánlattevőknek kezelniük, és bízni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Kárigény kiírás többszöri visszavonása miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek körében a Kbt. foglalkozik a kérdéssel. Van tehát lehetőség – nem a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt – kifogásolni az ajánlatkérő tevékenységét, méghozzá kifejezetten abban az esetben, amikor az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek

Kérdés: A Kbt. 24. §-a szerint nyilatkozni kell, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenség az eljárásba bevont személy esetében. A (2) bekezdés esetében természetesen – mint ajánlatkérő – nyilatkozom. A (3) bekezdésről is nekem kell nyilatkoznom – mint ajánlatkérőnek –, akkor is, ha nem veszek igénybe az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatban külsős szervezetet, illetve személyt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 24. §-a értelmében az előkészítésbe bevont személyeknek (bírálóbizottsági tagoknak és a döntéshozónak mindenképpen) egyenként összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. Tehát a nyilatkozatok minden esetben az érintett személyre vonatkoznak, általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:
1
…
123
124
125
…
271