Referenciamunka nagyságrendjének meghatározása a felhívásban

Kérdés: Mi a tennivaló a következő esetben? Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési ajánlati felhívásokban egyre gyakrabban fordul elő, hogy részvételi feltételként a referenciamunkát nagyságrendhez kötik. [Konkrétan például: a Közbeszerzési Értesítő 15. számának 31-39. oldala: "(2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kiadott igazolással ellátva legalább 1 db bruttó 500 millió forint összegű referenciamunkával". Kizáró ok, ha ezzel nem rendelkezik az ajánlattevő.] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gazdasági, pénzügyi, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit kizárólag a közbeszerzési törvény 66-69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő – a hivatkozott paragrafusokban nagyságrendet nem írnak elő. Kivétel ez alól a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás, ezek esetében a 162/2004. Korm. rendelet 15. §-a szerint "a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkákat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni." Ennek tükrében elfogadható-e a kérdés szerinti gyakorlat, jogszerű-e a kiírás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem tiltja a referenciaigazolás nagyságrendhezkötését, tekintettel arra, hogy komolyabb beruházás vagy speciális beszerzésitárgy esetében elősegíti az ajánlattevők szűrését abból a szempontból, hogy azajánlattevő rendelkezik-e olyan mértékű referenciával, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Eredményhirdetés a nyertes ajánlattevő távollétében

Kérdés: A 481-es kérdésre adott válaszukat továbbgondolva, mi történik akkor, ha a nyertes ajánlattevő nem jelenik meg az eredményhirdetésen? Ha a törvény szövegét szó szerint értelmezzük, akkor nincs módja az ajánlatkérőnek más módon beszerezni a tájékoztatóban közzéteendő információt a vállalkozási formáról. Az ajánlatkérő mit írjon ilyenkor a tájékoztatóba, és mit fog szólni ehhez a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, amely arra vonatkozik, hogy mi a teendő,ha a nyertes nem jelenik meg az eredményhirdetésen, és így az ajánlatkérő nemtudja nyilatkoztatni a mikro-, kis- vagy középvállalkozás jellegéről. Ennek a kevésbé életszerű szabálynak a kiküszöbölése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Esélyegyenlőség elvének sérelme a gyakorlatban

Kérdés: Sérül-e az esélyegyenlőség elve, ha a műszaki terveket csak digitális formában (CD-n) adjuk ki, papíralapon nem?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Közbeszerzési Értesítő hivatalosformában papíralapon fogadható el, és az elektronikus forma – egyelőre -tájékoztató jellegű, véleményünk szerint a hazai gyakorlat jelenleg nem fogadjael azonos formában (érvénnyel) a digitális és a papíralapú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Hirdetményből kitörölhető kérdés, melléklet

Kérdés: Valóban el lehet hagyni, ki lehet törölni az adott esetben nem használt kérdéseket, mellékleteket a hirdetményekből?
Részlet a válaszából: […] Igen, a nem az adott eljárásra vonatkozó kérdésekkihagyhatók a hirdetményből. Ezzel egyrészt kevésbé válik költségessé ahirdetmény megjelentetése, másrészt átláthatóbbá válik maga a hirdetmény,hiszen a felesleges – például árubeszerzés esetében az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Értékhatárok 2005-ben

Kérdés: Milyen értékhatárok irányadóak az egyes közbeszerzési eljárásokban az idei évben?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsának elnöke a Közbeszerzési Értesítő2005. január 14-én megjelent 5. számában – az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004.április 20-án közzétett 2004/C 95/04 számú közlemény, valamint a Kbt. 402. §-aalapján – tájékoztatót adott ki az idei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Igazgatási szolgáltatási díj megfizetése

Kérdés: A Kbt. meghatározza, hogy egyes eljárásokért szolgáltatási díjat kell fizetni. A gyakorlatban hogyan történik a díjak megfizetése?
Részlet a válaszából: […] A kérdést a Kbt. 393. §-ának (2) bekezdése rendezi. Eszerinta Kbt. 324. §-ának (3) bekezdése, a 355. §-ának (2) bekezdése, a 382. §-ának(2) bekezdése és a 387. §-ának (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatásidíj, a Kbt. 338. §-a szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Kérelem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?
Részlet a válaszából: […] A hivatalos közbeszerzési tanácsadóvá válás nem egyszerűenállam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítés, ehhez megfelelőgyakorlatnak is társulnia kell – a 29/2004. IM rendelet szerint –, illetveképzés hiányában a megfelelő gyakorlat is elég, amennyiben azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Közzétételi kötelezettség egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontjában leírtakat, miszerint "az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben" (3 ajánlattevőnek történő felhívásmegküldés). Megjelentethetem-e napilapban is, vagy csak a Közbeszerzési Értesítőben, vagy együtt mindkettőben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 299. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerint azegyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő– az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján aKözbeszerzési Értesítőben köteles közzétenni, ha az egyszerű eljárásokra vonatkozórész szerinti közbeszerzései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Teljesítés, írásbeli összegzés közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja előírásai alapján lefolytatott egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni? A Közbeszerzési Levelek 17. számában 399. szám alatt megjelent válasz szerint igen. A válasz ellentétes a 16. számban 369. szám alatt közzétett válasszal, amely szerint nem kell a teljesítésről szóló tájékoztatót közzé tenni. Kérdésem, hogy közzé kell-e tenni a Közbeszerzési Értesítőben az egyszerűsített eljárás alapján kötött, és a nemzeti értékhatár felét el nem érő, Közbeszerzési Értesítőben megjelenésre nem köteles szerződések teljesítéséről szóló tájékoztatót? Az írásbeli összegzést is közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] A szabályozás nem egyértelmű e tárgyban. A Kbt.szabályozásából az is következhetne, hogy az egyszerű eljárás is közbeszerzésieljárásnak tekinthető, ugyanakkor az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban(HR. 20. számú melléklete) nem találunk utalást a IV. rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Felelősségbiztosítás megköthetősége a gyakorlatban

Kérdés: Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységgel kapcsolatban hol köthetünk felelősségbiztosítási szerződést?
Részlet a válaszából: […] A 30/2004. IM-PM együttes rendelet 1. §-ának (1), valamint(3)–(5) bekezdései szerint a Kbt. 11. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában ahivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képezőfelelősségbiztosítási szerződésnek ki kell terjednie a hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
1
15
16
17
23