Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet az állásfoglalásából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Keretmegállapodás általi kötöttségek

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban veszünk részt, melyben az ajánlatot a keretmegállapodás első részében megkötött szerződés rendelkezéseivel összhangban kellett benyújtani. Kérdésünk az, hogy az ajánlattevőt milyen mértékben köti a keretmegállapodás az ajánlati ár és a teljesítési határidő vonatkozásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] A keretmegállapodásos eljárásról, és magáról akeretmegállapodásról a Kbt. 136/A-E. §-ai rendelkeznek.A Kbt. szerint a keretmegállapodásban rendelkezni kell azadott időtartam alatt kötendő egyedi szerződések lényeges feltételeiről, melyekkülönösen az alábbiak:– a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. október 13.
Kapcsolódó címke:

Géppark rendelkezésre állásának előírása

Kérdés: Alkalmatlansági ok-e, ha – nyomdai szolgáltatásra irányuló közbeszerzés esetén – a pályázó és a 10 százalék feletti alvállalkozók együttesen nem rendelkeznek minimum 2 darab digitális nyomdagéppel? Miért nem elegendő e körben, hogy az ajánlattevő – nyertesség esetén – teljesíti ezt a feltételt, például bérbevétellel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükségesműszaki-szakmai alkalmasság körében az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-ábanmeghatározott alkalmassági feltételek közül választhat. Az alkalmasságifeltételeket a Kbt. közbeszerzési tárgyanként sorolja fel. Az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési eljárás érvénytelenítése

Kérdés: Érvényteleníteni kell-e az eljárást, ha a beérkezett ajánlatok között vannak olyanok is, amelyek átlépik a nemzeti értékhatárt – és ezek közül való az, amelyik megnyeri a pályázatot –, illetve ha mindegyik pályázat átlépi azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Véleményünk szerint nem az eljárást kell "érvényteleníteni",hanem azt vagy azokat az ajánlatokat, amely vagy amelyek az adott eljárásrendfelső értékhatárát meghaladják. A közbeszerzési eljárások ugyanis meghatározotteljárásrendben (közösségi eljárásrend, nemzeti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 13.
Kapcsolódó címke:

Ügyvédi tevékenység a közbeszerzési törvényben

Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ügyvédi tevékenységre a Kbt. 153. §-a tartalmazrendelkezéseket. A 153. § (1) bekezdése szerint az ügyvédekről szóló 1998. éviXI. törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenységekesetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 21.
Kapcsolódó címkék:  

Mennyiségmeghatározási problémák

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásban megjelölt mennyiséget? Mi a helyzet akkor, ha a kiírásban megjelölt mennyiség nem egyezik a felek által a szerződésben meghatározott mennyiséggel? Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő adott esetben a mennyiséget úgy határozza meg, hogy attól akár 30-40 százalékkal is eltérhet a teljesítés során mindkét irányba? Mi az elfogadható "hibahatár"?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés tulajdonképpen sok kérdést foglal magában, ezérthaladjunk részenként a fenti sorrendben.Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásbanmegjelölt mennyiséget, attól függ a jogi helyzet, hogy a kiírás és ennek nyomána szerződés lehetővé tette-e a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címke:

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 16. §-a értelmében az ajánlatkérő az évesbeszerzéseiről külön jogszabályban (2/2006. IM rendelet) meghatározott mintaszerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb atárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címke:

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok közöttjelentős különbség van a Kbt. fogalomhasználata és a fogalmakhoz rendelttartalmi elemek miatt, ezért nincs is arra szükség, hogy az ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre önálló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 29.

Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bírálati szempont megválasztása és az összességébenlegelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának választása esetén az értékelésirendszer meghatározása az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik. Az értékelésirendszer összeállításakor a Kbt. 57. § (3) és (4)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzések Tanácsának tagjai mint hivatalos közbeszerzési tanácsadók

Kérdés: A hivatalos közbeszerzési tanácsadói listán találkoztam több alkalmazottal a Közbeszerzések Tanácsától. Jogszerű-e ez? (Nem vagyok jogász, de az én jogérzékemet sérti az eset.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 381. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében hivatalosközbeszerzési tanácsadó az lehet, aki megfelel a törvény 11. §-ábanmeghatározott feltételeknek.Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki– a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 8.
1
…
5
6
7
…
12