Üzleti titokká minősítés terjedelme, korlátai

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő üzleti titoknak minősíti az egész ajánlatát (cégkivonat, aláírási címpéldány kivételével), jogosan teszi-e?
Részlet a válaszából: […]  Nem, az ajánlat érdemben teljes körű üzleti titokkáminősítését nem teheti meg az ajánlattevő, hiszen a Kbt. 73. §-a értelmébenennek korlátai a bírálati szempontok alapján kerülnek értékelésre.A 73. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címke:

Klasszikus ajánlatkérő az új Kbt.-ben

Kérdés: Azok az ajánlatkérők, akik jelenleg a Kbt. 22. § (1) bekezdésének j) pontjában foglaltak alapján klasszikus ajánlatkérőnek minősülnek, az új Kbt. szerint is annak minősülnek? Amennyiben igen/nem, úgy az új Kbt. mely rendelkezése(i) szerint?
Részlet a válaszából: […]  A teljes körű válasz megadásához érdemes a 22. § h), i) ésj) pontjait együttesen alapul venni.Ennek értelmében az irányadó fejezet alkalmazásábanajánlatkérő:– az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláróljogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
Kapcsolódó címke:

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […]  Az üzleti titokra vonatkozó szabályok korlátokat állítanakaz üzleti titok közbeszerzésen belül történő értelmezésére. Ennek megfelelőentehát a szerződés tartalma eleve nem lehet általában üzleti titok tárgya,melynek korlátai az alábbiakban olvashatók:– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címke:

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] A klasszikus szabályok egyértelműen eredménytelenségi oknaktekintik a három ajánlattevő hiányát (1 vagy 2).A különös szabályok azonban – visszahivatkozás nélkül -egyértelműen csak keretszámról beszélnek, amely például meghívásos vagytárgyalásos eljárás esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
Kapcsolódó címkék:    

Zártan kezelendő iratok

Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a diploma és annak tartalmaesetünkben az alkalmassági kritérium igazolásának körébe esik, ezért errevonatkozóan a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése irányadó. Ennek értelmében azajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] A kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatás kapcsán aKbt. az alábbi szabályokat tartalmazza. Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartottajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titok szabályozása a Kbt.-ben eltér a Ptk.-banalkalmazottól. Azaz az üzleti titok sajátossága, hogy ajánlatában azajánlattevőnek el kell azt különítenie. A Kbt. 4. §-ban az alábbiak szerint hivatkozik a Ptk.szabályozására, majd specifikálja azt a 73. §-ban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési díj felszámolásának jogszerűsége kiszállási költségre

Kérdés: Intézményünk a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által kötött keretmegállapodás alapján javíttatja fénymásoló gépeit. Szeretnénk tudni, hogy jogos-e a javítás alkalmával a kiszállási költségre is a 2 százalékos közbeszerzési díj felszámolása?
Részlet a válaszából: […] Mivel a közbeszerzési díj alapja a megvalósítottközbeszerzés áfa nélkül számított értéke, azaz az ajánlatkérő által fizetendő összeg,így ennek kifogásolására a 168/2004. Korm. rendelet alapján nincs lehetőség. AKorm. rendelet az alábbiak szerint szabályozza a díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
Kapcsolódó címke:

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] A közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatánaknyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről szóló,úgynevezett "üvegzseb"-törvény – 2003. évi XXIV. törvény – több korábbitörvényt módosított az átláthatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
5