Nyilvánosságra hozható közérdekű adatok köre

Kérdés: Melyek azok a közérdekű adatok, illetve egyéb információk, amelyeket a másik fél hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra lehet hozni? Mi szabályozza ezt? A kiírásban az ajánlatkérő felhívta a figyelmet a 2003. évi XXIV. törvényre. Ez mit tartalmaz a kérdés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásáról, aköztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről ésellenőrzése bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szól.Ez a törvény több más jogszabályba beépülve tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címkék:    

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] Az információ nyilvánossága nem jelenti azt, hogy azajánlatok lefénymásolása, azokba fizikailag történő betekintése is megengedetta jelenleg hatályos szabályok szerint. A külső személy definíciója azonbanebben az esetben pontosításra szorul. Amennyiben például jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlási felhívás adattartalma

Kérdés: Nem ütközik-e a Kbt.-be az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőknek kiküldött hiánypótlási felhívásban valamennyi ajánlattevő e-mail- és telefonelérhetőségét is feltünteti?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlat ezen elemei nyilvánosak,továbbá azt a célt szolgálják, hogy az ajánlattevő kapcsolattartója közvetlenülés könnyen elérhető legyen, ezzel az ajánlatkérő – véleményünk szerint – nemkövetett el jogsértést. Tény ugyanakkor, hogy elviekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Összegzés indokolása

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésnek milyen mélységben kell tartalmaznia a nyertes ajánlattevő kiválasztásának indokát? (Adott eljárásban a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.)
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő abírálati szempontrendszer ismertetését már megtette, azaz az összegezésben – azegyes ajánlati elemek mellett az egyes bírálati részszempontokra adott pontszámokés azok összesítéseként adott összpontszámok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolásának vonatkozásában az alábbiKbt.-beli szabály szab korlátokat. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési törvény 66. és a 67.§-ában meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő(alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Védettmunkahely-teremtési programok a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent a kiírásnak az a kitétele, miszerint a szerződés teljesítése védettmunkahely-teremtési programok keretében történik?
Részlet a válaszából: […] A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzésekrészletes szabályairól a 302/2006. Korm. rendelet adja meg a választ, amelynekértelmében – a rendeletet a Kbt. 17/A. §-ában meghatározott, a Kbt. 4.§-ának 33/A. pontjában szociális foglalkoztatási engedéllyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilvánosság egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás esetében is biztosítani kell-e a nyilvánosságot a 99. § (4) bekezdés szerint?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 99. §-ának (4) bekezdése értelmébena szerződés – a Kbt. 73. §-ának (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével,feltéve hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a törvény 96. § (3)bekezdésével – nyilvános, annak tartalma közérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéstervezettel kapcsolatos problémák

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 99. §-a szabályozza a szerződés megkötésérevonatkozó elemeket. Eszerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján aszerződést a Kbt. 91. §-a szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlatifelhívás, a dokumentáció és az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

"Vesztes" ajánlattevő iratbetekintési joga

Kérdés: Kell-e iratbetekintési jogot adni az érvényes, de nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére? Mi ennek a módja?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás iratainak nyilvánossága tekintetébena Kbt. 99. §-ának (4) bekezdését kell figyelembe venni. A rendelkezésértelmében a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvános– kivéve az üzleti titoknak minősülő részét –,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérői iratbetekintés

Kérdés: Kötelezhet-e engem – mint ajánlatkérőt – iratbetekintésre az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 73. §-a értelmében az ajánlatkérő az érvényesajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertesajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről akérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4
5