Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 137. §-ának (1)–(10) bekezdéseiben a közbeszerzési jogorvoslattal kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Konzorciumi partner visszalépése az ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Közös ajánlattevőként nyújtottuk be az ajánlatot, azonban partnerünk ezt követően úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a konzorciumban. Lehetséges, hogy egyedül teljesítjük a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A teljesítés során az ajánlattevők személye nem változhat. A Kbt. néhány jogutódlással kapcsolatos kivételétől eltekintve, nem történhet változás ennek megfelelően a konzorcium tagjai vonatkozásában sem. Az alábbi – teljesítésre vonatkozó – szabály egyértelművé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása

Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattételre vonatkozó szabályokat a hatályos közbeszerzési törvény viszonylag részletesen tartalmazza. Az alábbi szabály a képviselő megjelölését tartalmazza, azaz nem a képviselő meghatalmazását.Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Azonos alvállalkozó két ajánlattevő mellett egy eljárásban

Kérdés: A beérkezett ajánlatok között két ajánlattevő ugyanazt az alvállalkozót jelölte meg, de egyikük 35 százalékos mértékben veszi igénybe az érintett alvállalkozót. Mindkét ajánlattevőt ki kell zárni, vagy csak az egyiket, vagy egyiket sem? Mi a megoldás, ha az ajánlattevő nem nyilatkozik? Fordulhat az ajánlatkérő az alvállalkozóhoz információért?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő átminősíti ajánlattevővé az alvállalkozót, mindkét ajánlat, amelyben ugyanaz az alvállalkozó szerepel (az egyik esetben már ajánlattevőként) azonnal érvénytelen, mivel nem felel meg a jogszabályban előírt alábbi feltételnek.Az ajánlattevő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Referenciaigazolás cseréje

Kérdés: Amennyiben egy ajánlatunkhoz becsatolunk egy referenciaigazolást, de az nem bizonyul megfelelőnek alkalmasságunk igazolására, az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására nyújthatunk-e be egy másikat?
Részlet a válaszából: […] Igen, a hiánypótlási szabályok lehetővé teszik, hogy új referenciaigazolást nyújtanak be, és ennek megfelelően az ajánlattevő nyilatkozata a benyújtott referenciákról is módosulni fog. Ezt az alábbi hiánypótlási szabályok teszik lehetővé:– az ajánlatkérő köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Alvállalkozói részvétel növekedése a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése során az alvállalkozói teljesítés (részvétel) 30 százalékra emelkedik? (Bejelentett, 10 százalék feletti alvállalkozóról van szó.)
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az ajánlattevőnek be kell jelentenie ezt az ajánlatkérőnek, valamint a Kbt. 26. §-ában és a 132. §-ának (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekre tekintettel a szerződést szükséges módosítani.A törvény 26. §-a ugyanis kimondja, hogy abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-a rendelkezik a hiánypótlással kapcsolatos egyes kérdésekről az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Műszaki leírásnak nem megfelelő ajánlat korrekciója

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően nem tárgyalásos eljárás keretében tette mindezt az ajánlatkérő, mivel tárgyalás esetében az ajánlati kötöttség még nem állt be az ajánlattételt követően, ezért az ajánlat módosításával az ajánlattevő szabadon élhetett volna.Nyílt eljárás során azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Megjelenési lehetőségek hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 95. §-ának (2) bekezdése és 122/A. §-ának (3) bekezdése szerint a vonatkozó eljárásokban a felhívott gazdasági szereplők egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, csak olyan gazdasági szereplőkkel, amelyeket az ajánlatkérő nem hívott fel. Ez a szabály vonatkozik-e az alvállalkozókra is, vagyis lehet-e az egyik felhívott gazdasági szereplő a másik felhívott alvállalkozója, ha ő egyébként nem tesz ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő döntése, hogy kiket, mely gazdasági szereplőket hív fel ajánlattételre. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő döntése, hogy közvetlenül kíván-e ajánlatot tenni, vagy például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
1
15
16
17
39