91 talált állásfoglalás a közösségi rezsim kifejezésre

Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?

Kérdés: Közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzésnél, amely egyébként meglehetősen bonyolult, az ajánlatkérő nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Megteheti ezt?

Kérdés: Számomra nem teljesen világosak a 2009. április 1-jétől érvényes értékhatárok. Építési beruházásnál mi az az értékhatár, amely után közösségi eljárást kell lefolytatni, mivel az egyszerű eljárásrend 50 százalékát meghaladó értéktől már közösségi eljárásrendben kell lebonyolítani beszerzéseinket?

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság számunkra – mint ajánlattevő számára – kedvező határozatot hozott. A határozat kézbesítésekor észleltük, hogy a jogorvoslati díj visszatérítéséről ugyan rendelkezett, de az összegszerűségében helytelen volt (közösségi rezsimben lefolytatott eljárás lezáró döntését támadtuk meg, és a határozat nem az annak megfelelő díjtételt tartalmazta). Mi a teendő ebben az esetben? Bírósági felülvizsgálatot kell kérni?

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?

Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?

Kérdés: Szlovák cég írt ki nyílt közösségi rezsimbe tartozó eljárást. Ajánlatunkat csak szlovák nyelven tehetjük meg. Milyen specifikumokra kell odafigyelni akkor, ha ilyen külföldi tenderre pályázunk? Nem kéne átnéznünk a szlovák Kbt. szabályozását? Vagy csak kövessük egyszerűen a pályázatban leírt feltételeket?

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?

Kérdés: A Kbt. 22. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kell-e egy 50 százalékban uniós forrásból finanszírozott projekt esetén eljárást lefolytatni, ha a forrás elnyerésére kiírt pályázati felhívásban az szerepel, hogy 50 százalék feletti támogatás esetén kell eljárást lefolytatni? A kérdésünk az, hogy 50 százalék, tehát egyenlő az EU-s forrás és az önerő, ez az eljárási kötelezettség szempontjából minek számít? Többségnek vagy sem?

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?