Referencia igazolása alvállalkozóval

Kérdés: Referencia igazolható alvállalkozó igénybe­vétele útján?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolása körében hangsúlyos kérdés az ajánlattevő korábbi referenciájának bemutatása. A 310/2011. kormányrendelet 15-17. §-ai szerint mindegyik beszerzési tárgy körében lehet referenciaelvárást megfogalmazni. Áru- és szolgáltatásbeszerzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata

Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzések fenntartását "kisebb" gazdasági szereplők számára az alábbiak szerint fogalmazza meg a Kbt.Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslati jog hirdetmény nélkül induló nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy hirdetmény nélkül induló nemzeti eljárás első közzétett dokumentumai (előzetes vitarendezési kérelem, szerződés) a KBA-ban jelennek meg. Ezek közzététele előtt az ajánlattételre felhívott szervezeteken kívül más szervezetnek nem jut tudomására az eljárás. Ha valamiért elhúzódik az eljárás, és az ajánlattételi felhívás sérti valamely más szervezet érdekeit, és jogorvoslatot indítana, előfordulhat, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése szerinti 90 napos jogvesztő határidőt lekési. Ezért lesznek olyan eljárások, amelyekkel kapcsolatban esély sincs a jogorvoslatra. Lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzététele nélküli induló tárgyalásos eljárások megtámadása esetében a kérdés feltehetően azon ajánlattevőkre vonatkozik, akik/amelyek nem kaptak meghívást az eljárásba. Ebből adódóan nem lesznek ügyfélképesek az eljárás során, még a jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
Részlet a válaszából: […] A legfontosabb, melyet már a válasz elején tisztázni kell, hogy magánszemély is gazdasági szereplőnek minősül, így lehet alvállalkozó a Kbt. értelmében, ugyanis a 4. § 9. pont szerint gazdasági szereplőnek tekintendő bármely természetes személy, jogi személy, jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

10 százalék feletti alvállalkozók igazolásai

Kérdés: A 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak milyen igazolást kell benyújtaniuk?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozók nem kötelezhetők a kötelező kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat benyújtására. A választható okokkal kapcsolatban kötelezhetők további dokumentumok benyújtására a nevesített alvállalkozók, de csak abban az esetben, ha az ajánlattevő így dönt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Referenciaigazolás módja

Kérdés: Milyen formában igazolható a referencia?
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. kormányrendelet 16. §-a rendelkezik a referenciaigazolás módjáról az alábbiak szerint:– a 15. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a következő módon kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címke:

Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a részvétel joga fenntartásának alkalmazási nehézségeire hívja fel a figyelmet. A beszerzési eljárás kisebb ajánlattevők számára történő fenntartásáról a Kbt. 122. §-ának (9) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik.Az ajánlatkérő a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címke:

Minőségbiztosítással kapcsolatos alkalmassági követelmény

Kérdés: A jelenlegi szabályozás szerint is kiváltható az ISO-minősítés azzal, ha egyenértékű intézkedéseket vezet be – alkalmaz – a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] Igen, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet nem kifejezetten az ISO-minősítésre utal. A szóhasználat tehát kifejezetten a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Állandó megbízás keretében foglalkoztatott személy nevesítése az ajánlatban

Kérdés: Állandó megbízási szerződés keretén belül foglalkoztatott személyt kell-e nevesíteni alvállalkozóként vagy erőforrásként, ha a műszaki-szakmai alkalmassági feltételnek történő megfelelés érdekében az ajánlatban bemutatásra, majd a szerződés teljesítésébe bevonásra kerül?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdésben meghatározott személy az ajánlattevő által közvetlenül a szerződés teljesítésébe bevonásra kerül – függetlenül attól, hogy a megbízási szerződést már lényegesen korábban kötötték, azaz nem kifejezetten az adott beszerzés teljesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó iratainak csatolása

Kérdés: Az alvállalkozó képviselőjének aláírási címpéldányát csatolni kell az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy nem szükséges, hogy az alvállalkozó megjelenjen az ajánlatban, valamint hogy kötelező kizáró okkal kapcsolatosan az ajánlatkérő nyilatkozik, erre nem feltétlenül van szükség. A kötelező kizáró okok esetében, melyekről a 310/2011. (XII. 23.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
11
12
13
26