Előszerződés és tényleges bevonás

Kérdés: Az ajánlattevő kapacitást nyújtó szervezetet vesz igénybe mind a referenciakövetelmény, mind a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági követelmény tekintetében, és a kapacitást nyújtó szervezettel kötött, a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti előszerződésben az ajánlattevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közbeszerzési szerződés létrejötte esetén a kapacitást nyújtó szervezettel is szerződést köt. Az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség ténylegesen korlátozza a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget? A szerződéskötési kötelezettség pusztán a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződés létrehozására korlátozódik-e, vagy abból az eredetileg bemutatott kapacitást nyújtó szervezet érdemi, tényleges teljesítésbe vonásának kötelezettsége is levezethető? Amennyiben a szerződéskötést követően az ajánlattevő – akár saját kapacitásbővülés, akár más gazdasági szereplő bevonása révén – az eredetileg megjelölt kapacitást nyújtó szervezet nélkül is megfelel az érintett alkalmassági követelményeknek, és az ajánlattevő a Kbt. 138. § (2) bekezdése szerinti elmaradást, illetve cserét az ajánlatkérő felé az alkalmassági követelmények teljesítését igazoló dokumentumok benyújtásával jelzi: az előszerződésben vállalt, a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződésre irányuló kötelezettségvállalás ettől függetlenül fennmarad?
Részlet a válaszából: […] Igen, álláspontunk szerint az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget ténylegesen korlátozza, mivel az előszerződés többletkötelezettséget jelent a felek részéről. A Kbt. jelenleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Eredménytelenség fedezetelvonás miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – írásbeli összegezést küldött az ajánlattevőknek, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja az eljárást. Előzetes vitarendezési kérelmet adtunk be, a kérelmünkre azt a választ kaptuk, hogy forráselvonás történt a felettes szerv által, emiatt lett eredménytelen az eljárás. Véleményünk szerint az ajánlatkérőnek ezt a körülményt be kellett volna írnia az összegezésbe, mert így olyan, mintha utólag találták volna ki. Mi az Önök álláspontja minderről?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. rendkívül szűk keretek között engedi meg, hogy egy adott eljárás eredménytelen legyen. Az eredménytelenségi okokat a Kbt. 75. §-a tartalmazza, a 75. § (2) bekezdés a) pontja jelen esetben megfelelő hivatkozást jelenthet.A Kbt. 75. §-a szerint:„(2) Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.

Jogutódlás az ajánlatkérői oldalon

Kérdés: Egy meglévő szerződésünkkel kapcsolatban a megbízónk szóban jelezte, hogy a mostanában zajló kormányzati átalakítások miatt várhatóan más szervezet részére kell teljesítenünk. Ez lehetséges egy közbeszerzésben elnyert szerződés esetében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés megváltoztatására vonatkozó szabályok köre attól függően határozható meg, hogy a módosítások a szerződés alanyát, azaz a szerződéskötő ajánlatkérőt, vagy a szerződés tartalmát (pl. teljesítési helyszín megváltoztatása) érintik-e.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Kapacitást biztosító szervezet szerződéskötési feltétel esetén

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen szeretnénk ajánlatot tenni, ahol a felhívás szerint szerződéskötéshez ISO 14000 tanúsítványt kér az ajánlatkérő. Nekünk nincs ilyen tanúsítványunk, ezért kérdeznénk, hogy az ISO-tanúsítványra is lehet hozni kapacitást, mint a referenciára?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján az ajánlattevő bármely más szervezet/személy kapacitásaira támaszkodva is megfelelhet az előírt alkalmassági követelményeknek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. A kapacitást biztosító szervezet a Kbt. 65....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Referenciaigazolás közös ajánlattételkor

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le építési beruházásra. Az egyik közös ajánlattevőnk két tagból áll, ahol a két tag egymás részére kiállított egy-egy referenciaigazolást csatolt a referenciakövetelmény teljesítésének igazolására. A közös ajánlattevők igazolhatják a referenciát a saját maguknak kiállított referenciaigazolással?
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján építési beruházás esetén a korábbi teljesítésre vonatkozó alkalmassági követelmény (referencia) igazolási módja kötelező jelleggel a referencialevél, akár nemzeti, akár uniós eljárási rendben folytatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Hamis nyilatkozat miatti kizárás

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytatunk le. Az értékelési sorrendben első helyezett ajánlattevő az ajánlatában nemleges nyilatkozatot tett a kapacitást biztosító szervezet bevonására, ugyanakkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolás (bekérésünkre) egy másik szervezet referenciáját csatolta. Kérdésünk, hogy megállapíthatjuk a hamis nyilatkozattételt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a bírálat részeként köteles megvizsgálni, hogy az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a jogszabályokban foglalt feltételeknek. A vizsgálat eredményétől függően az ajánlatkérő további eljárási cselekmények végzésére köteles. A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Névjegyzéki követelmény közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni, melyet még 2025-ben írtak ki, ahol az ajánlatkérő szakmai alkalmassági követelményként előírta az építőipari kivitelezési névjegyzékben szereplést. Konzorciumi ajánlattétel esetén minden tagnak szerepelnie kell a névjegyzékben? Hatással van-e a jogértelmezésre a 2026-os jogszabályváltozás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdése alapján az alkalmassági követelmények között műszaki és szakmai alkalmassági követelmények írhatóak elő [Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pont], illetve, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Referencia igazolása

Kérdés: A referencia nyújtója egy olyan ajánlatkérő, aki ugyan be van jelentkezve a Kbt. hatálya alá, mint közszolgáltató és mint közjogi szervezet is, de ahogy látom, valójában nem végez közbeszerzést klasszikus ajánlatkérőként, csak közszolgáltatóként. Definiálhatom-e ezt az ajánlatkérőt közszolgáltatónak, és így a nála végzett munkákat nem kell referenciaigazolással igazolnom?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § előírására utal, mely áru- és szolgáltatásbeszerzés esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

A Kbt. 65. § (10) bekezdésének előírása

Kérdés: Ajánlatkérőként speciális gépbeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Országos szervezetként öt telephelyünk van az ország különböző részein. Számunkra nagyon fontos, hogy valamennyi telephelyünkön a szerződő partnerünk szakemberei végezzék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a dokumentációban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. is elismeri, hogy a közbeszerzésben elnyert szerződés szerződésszerű és jó minőségben történő teljesítése az ajánlatkérőként szerződő fél alapvető érdeke. Erre tekintettel kifejezetten megengedi, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Szakember mint erőforrás igénybevétele

Kérdés: Több évre szóló közbeszerzési szerződésre irányuló eljárásban tervezünk ajánlatot tenni. Az alkalmassági feltételek összetettek, emiatt jelenleg nincs olyan munkavállalónk, akivel meg tudnánk felelni az ajánlatkérő által előírt szakmai alkalmassági feltételeknek. Ugyanakkor a megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel szerződéses kapcsolatban vagyunk, de csak abban az esetben vennénk át a jelenlegi munkáltatójától, ha elnyerjük a szerződést. Hogyan jelöljük ezt a helyzetet az ajánlatunkban?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben, ha jól értjük, arról van szó, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához szükséges szakembert munkaviszonyban kívánja alkalmazni nyertessége esetén, de az ajánlattétel időpontjában a munkaviszony még nem áll fenn. Ez a tipikus esete annak, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.
1
2
3
…
26