Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nyilatkozata bankszámláról

Kérdés: Miért kell nyilatkoznom arról – mint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetnek –, hogy milyen pénzforgalmi számláim vannak, ha azokat a korlátolt felelősségű társaságunk hatályos cégkivonata tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 55. §-ának (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelményeknek úgy feleljen meg, hogy bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodik. Másképpen fogalmazva, ebben az esetben az ajánlattevő alkalmasságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint elsősorban nem a DB döntését, hanem az ezen alapuló bírósági döntést érdemes alapul venni, amely a 6.K.21.758/2012/17. számon érhető el. A Nyíregyházi Törvényszék ítélete az alábbiak szerint tartalmaz hozzáadott értéket az 55. § (6) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Kizáró okok hiányát igazoló nyilatkozat vizsgálata

Kérdés: Azokban az esetekben, amelyekben a kizáró okok hiányát nyilatkozattal kell igazolni, milyen körben, indokkal vizsgálhatja az ajánlatkérő a nyilatkozat valóságtartalmát, illetve kell-e vizsgálnia azt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet értelmében a könnyített dokumentálási kötelezettség nem teszi szükségessé az adatbázisok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai dokumentumot a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) 59. cikke szabályozza, mely a magyar közbeszerzési szabályozásnak is része lesz a közeljövőben.A hivatkozott 59. cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmasság igazolása többségi tulajdonos által

Kérdés: Alkalmasság igazolására igénybe vehetem-e a többségi tulajdonosomat?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolására a Kbt. 55. §-a tartalmaz rendelkezéseket az alábbiak szerint:– az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek, illetve azon, az (1) bekezdés d) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

10 százalék alatti alvállalkozó megjelölése

Kérdés: A Kbt. 40. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti ajánlattevői nyilatkozatban nem nevesítjük a szerződés teljesítéséhez igénybe kívánt venni alvállalkozót, mert a közreműködés mértéke 10 százalék alatti. Szükséges megnevezni ezt a 10 százalék alatti alvállalkozót a Kbt. 55. §-ának (5) bekezdése vonatkozásában az alkalmasság igazolásához kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetről szóló nyilatkozatban? (Az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeket az ajánlattevő egyedül teljesíti, alvállalkozó ezek megfelelésében nem vesz részt; a szerződés teljesítésében szakemberként erőforrásaira támaszkodunk.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése egyértelműen különválasztja a megnevezésre nem kerülő és a nevesített alvállalkozókat az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Egyedüli tag meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész – részvény, üzletrész – a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. § (k) ka) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő és a gazdálkodó szervezet vonatkozásában a "tag" fogalma alatt, véleményünk szerint, a Ptk. 3:90. pontja szerinti fogalmat kell érteni. Ez a fogalom viszont nem értelmezhető közvetlen tag/közvetett tag konstrukcióban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címke:

Konzorciumi partner által adott referenciaigazolás

Kérdés: Közös ajánlattevőként teljesítjük a szerződést. A konzorciumi partner teljesítése vonatkozásában – amit nekünk számlázott, és mi vagyunk a konzorcium vezetője – adhatunk-e referenciaigazolást a partnernek, vagy azt csak az ajánlatkérő (megrendelő) teheti meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben élesen külön kell választani a kötelezetti és a jogosulti oldalt. Mivel a referencia igazolásához harmadik félre van szükség, így a jogosulti oldal csak az lehet, amelynek részére a kötelezett teljesített.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemély által adott referencia elfogadása közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytatunk, ilyen tárgyú közbeszerzési eljárásokban indulunk. Megrendelőink esetenként magánszemélyek. Adhatnak-e referencianyilatkozatot, illetve magánszemély megrendelő felé történt szerződésteljesítést milyen formában tudunk referenciaként benyújtani az ajánlatkérő számára? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy magánszemély részére végzett tevékenységet jelöljünk meg referenciaként?
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. kormányrendelet 16. §-a (1)–(5) bekezdéseiben tartalmazza a referenciaigazolásokra vonatkozó részletes rendelkezéseket az alábbiak szerint:– a 15. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Referencia igazolása az ajánlatkérő korábbi eljárása eredményeként teljesített szerződés vonatkozásában

Kérdés: Ha az ajánlatkérő korábbi eljárásának nyertese voltunk és szerződésszerűen teljesítettünk, a referenciaigazolás körében elég, ha erre utalunk? Vagy külön referenciaigazolást kell kérnünk az ajánlatkérőtől, amelyet a tárgybani eljárásához csatolunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet határozza meg, hogy mely esetekben szükséges referencialevelet benyújtani, és mely esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
1
…
10
11
12
…
26