10 százalék alatti alvállalkozó megjelölése

Kérdés: A Kbt. 40. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti ajánlattevői nyilatkozatban nem nevesítjük a szerződés teljesítéséhez igénybe kívánt venni alvállalkozót, mert a közreműködés mértéke 10 százalék alatti. Szükséges megnevezni ezt a 10 százalék alatti alvállalkozót a Kbt. 55. §-ának (5) bekezdése vonatkozásában az alkalmasság igazolásához kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetről szóló nyilatkozatban? (Az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeket az ajánlattevő egyedül teljesíti, alvállalkozó ezek megfelelésében nem vesz részt; a szerződés teljesítésében szakemberként erőforrásaira támaszkodunk.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése egyértelműen különválasztja a megnevezésre nem kerülő és a nevesített alvállalkozókat az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Egyedüli tag meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész – részvény, üzletrész – a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. § (k) ka) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő és a gazdálkodó szervezet vonatkozásában a "tag" fogalma alatt, véleményünk szerint, a Ptk. 3:90. pontja szerinti fogalmat kell érteni. Ez a fogalom viszont nem értelmezhető közvetlen tag/közvetett tag konstrukcióban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címke:

Konzorciumi partner által adott referenciaigazolás

Kérdés: Közös ajánlattevőként teljesítjük a szerződést. A konzorciumi partner teljesítése vonatkozásában – amit nekünk számlázott, és mi vagyunk a konzorcium vezetője – adhatunk-e referenciaigazolást a partnernek, vagy azt csak az ajánlatkérő (megrendelő) teheti meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben élesen külön kell választani a kötelezetti és a jogosulti oldalt. Mivel a referencia igazolásához harmadik félre van szükség, így a jogosulti oldal csak az lehet, amelynek részére a kötelezett teljesített.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemély által adott referencia elfogadása közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytatunk, ilyen tárgyú közbeszerzési eljárásokban indulunk. Megrendelőink esetenként magánszemélyek. Adhatnak-e referencianyilatkozatot, illetve magánszemély megrendelő felé történt szerződésteljesítést milyen formában tudunk referenciaként benyújtani az ajánlatkérő számára? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy magánszemély részére végzett tevékenységet jelöljünk meg referenciaként?
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. kormányrendelet 16. §-a (1)–(5) bekezdéseiben tartalmazza a referenciaigazolásokra vonatkozó részletes rendelkezéseket az alábbiak szerint:– a 15. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Referencia igazolása az ajánlatkérő korábbi eljárása eredményeként teljesített szerződés vonatkozásában

Kérdés: Ha az ajánlatkérő korábbi eljárásának nyertese voltunk és szerződésszerűen teljesítettünk, a referenciaigazolás körében elég, ha erre utalunk? Vagy külön referenciaigazolást kell kérnünk az ajánlatkérőtől, amelyet a tárgybani eljárásához csatolunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet határozza meg, hogy mely esetekben szükséges referencialevelet benyújtani, és mely esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Szakember és az őt bevonó szervezet (személy) közötti jogviszony

Kérdés: Az alkalmasság igazolásában részt vevő szakembernek rendelkezni kell-e bármilyen jogviszonnyal az ajánlattevő, vagy az őt bevonó alvállalkozó, erőforrás-szervezet irányába az ajánlat­adás időpontjában?
Részlet a válaszából: […] Induljunk ki abból a kérdésből, hogy milyen mélységben vizsgálhatja az ajánlatkérő az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet viszonyát.A DB D.470/21/2012. számú határozata alapján a kapacitást biztosító szervezet és az általa rendelkezésre bocsátott szakember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címkék:  

Tervezői összeférhetetlenség, szerzői jogok sérelme

Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?
Részlet a válaszából: […] Ha a tervező bevonása sérti az összeférhetetlenségi szabályokat, az mindenképpen aggályos. Amennyiben tehát a tervező közvetlen módon bevonásra került az eljárás előkészítésébe, úgy nevesítése esetében az ajánlattevőt az ajánlatkérő kénytelen lesz kizárni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címke:

Együttes megfelelés alvállalkozóval

Kérdés: Mely esetben lehetséges az együttes megfelelés az alvállalkozóval a műszaki alkalmasság területén?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozóval történő együttes megfelelés kifejezést a közbeszerzési szabályrendszer még az erőforrást nyújtó szervezeti státusz bevezetését megelőzően alkalmazta. Jelenleg nincs olyan lehetőség, hogy az ajánlatkérőnek együttesen kelljen megfelelnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

10 százalék alatti alvállalkozó megjelölése

Kérdés: A teljesítéshez alvállalkozót kívánunk igénybe venni, de a közreműködés mértéke 10 százalék alatti lesz. Meg kell neveznünk ezt az alvállalkozót? A kiírásban ezt kérte az ajánlatkérő.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében minden olyan gazdasági szereplő – néhány kivételtől eltekintve, ilyen például az építőanyag-eladó – alvállalkozónak minősül, aki/amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében részt vesz.A Kbt. 55. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Gyártói tanúsítvány szerepe a közbeszerzésben

Kérdés: Lehet-e gyártói tanúsítvány alkalmassági követelmény? Mindez az adott termékre vonatkozik, nem a gyártóra. Ha pedig lehet alkalmassági követelmény, akkor be kell-e vonnom az eljárásba mint alvállalkozót, vagy kell-e definiálnom erőforrást nyújtó szervezetként a tanúsítvány kiállítóját?
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. kormányrendelet taxatíve felsorolja, hogy mi kérhető műszaki, szakmai alkalmasság keretében. Feltételezzük, hogy árubeszerzésről van szó ebben az esetben. Az alkalmassági követelmények között a következő lehetőségek szerepelnek a rendelet 15. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
1
10
11
12
26