171 cikk rendezése:
121. cikk / 171 Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye
Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
122. cikk / 171 Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága
Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
123. cikk / 171 Szakmai ellentmondások a kiírásban
Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?
124. cikk / 171 Szerződéskötés a Kbt. mellőzésével
Kérdés: Egy állami tulajdonú gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet, valamint ennek 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet szeretne egymással szerződést kötni. A kérdés az, hogy ez a két gazdálkodó szervezet a Kbt.-ben szabályozott eljárás mellőzésével megkötheti-e ezt a szerződést a Kbt. 2/A. § (1) bekezdésének fényében? A problémát az adja, hogy nem az (1) bekezdésben meghatározott 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő köti a szerződést, hanem az ajánlatkérő maga is a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő által 100 százalékos tulajdoni hányaddal alapított gazdálkodó szervezet. Amennyiben van lehetőség a Kbt. szabályainak alkalmazása nélkül megkötni a szerződést, felmerül a kérdés, hogy a 2/A. § (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett feltétel (a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százalékát az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik) a szerződéskötést követő egy évre vonatkozik akkor is, ha a szerződést mondjuk a maximális három évre kötnék?
125. cikk / 171 Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása
Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
126. cikk / 171 Jogsértés "észlelésének" időpontja
Kérdés: Ha egy közreműködő szervezet egyik szűrőjén átcsúszik egy jogsértés, de később a szervezeten belül valaki észleli, akkor ez az időpont számít az észlelésnek?
127. cikk / 171 Tárgyalásos eljárás alkalmazásának mellőzése
Kérdés: A társasházak a panelprogramban elnyert támogatás esetén a kivitelezőt többnyire a Kbt. 44. címe szerinti egyszerű eljárásban választják ki. A legutóbb megjelent 30 hirdetményt (ajánlattételi felhívást) tanulmányozva feltűnt, hogy csak egyetlen esetben élt az ajánlatkérő a tárgyalás lehetőségével. A Kbt. 299. § (3) bekezdés n) és o) alpontja értelmében a Kbt. ezt meg is engedi. A hirdetményminta [2/2006. (I. 13.) IM rendelet 14. számú melléklete] IV.1.1. pontjában kell megjelölni, hogy lesz-e tárgyalás, vagy sem. Kérdésünk az, vajon mi lehet az oka, hogy általában nem élnek a társasházak a tárgyalás lehetőségével? Van-e egyéb jogszabályi tiltása ennek, vagy csak az a magyarázat, hogy a társasházak nem járatosak a közbeszerzési eljárásokban?
128. cikk / 171 Bírság meghatározásakor irányadó szempontok
Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
129. cikk / 171 Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén
Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
130. cikk / 171 Bonyolító cég költségének forrásai
Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?
