"Kiszervezés" lehetősége közszolgáltatók esetében

Kérdés: Az alábbi eset kivétel-e a Kbt. alkalmazása alól a 2011. évi CVIII. törvény 118. § (4) bekezdése alapján? 2012. január 1-jét követően fővállalkozási szerződést szándékozunk kötni egy, a 2011. évi CVIII. törvény 118. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szervezettel. Ez a szervezet, mint fővállalkozó, a mi (a kérdező szervezet a Kbt. hatálya alá tartozó közszolgáltató ajánlatkérő) beszerzési igényünk kielégítése érdekében megkötendő szerződés teljesítéséhez harmadik szervezeteket (alvállalkozókat) kíván bevonni. A Kbt. mellőzésével, két vagy több harmadik szervezettel külön-külön is köthet szerződést úgy, hogy a szerződéses összeg nem haladja meg a mi és a fővállalkozó között létrehozandó szerződés szerinti összeg 25 százalékát? A kérdés azért merült fel ebben a formában, mert a törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a jogalkotók "egy harmadik szervezetre" vonatkoztatják a "25 százalékot meghaladó" feltételt.
Részlet a válaszából: […]  A közszolgáltatók esetében történő "kiszervezésilehetőségről" az új Kbt. az alábbiak szerint rendelkezik.A törvényt nem kell alkalmazni, ha– az ajánlatkérő olyan szervezettel köt közszolgáltatóiszerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Hirdetményfeladási kötelezettség nemzeti rezsimbe tartozó eljárás esetén 2012-től

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény rendelkezései értelmében minden nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzés esetén hirdetményt kell majd feladni az eljárás megindításáról? E szerint a jelenlegi Kbt. 251. §-ának (2) bekezdésében foglalt lehetőség (az ajánlattevők közvetlen felhívása az ajánlattételre) megszűnik?
Részlet a válaszából: […]  Az egyszerű eljárás teljes mértékben megszűnik az újszabályozás szerint. A nemzeti eljárásrendben két lehetősége lesz azajánlatkérőnek. Egyrészt saját eljárásrend kialakítására nyílik lehetősége árués szolgáltatás beszerzése esetén, vagy lehetősége lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közbeszerzési eljárásban kötött szerződés megszüntetése

Kérdés: A hosszú távú közbeszerzési szerződés megszüntethető közös megegyezéssel – például a futamidő felénél? Ilyenkor hogyan szerez be a továbbiakban az ajánlattevő? Mi a kérdéssel kapcsolatban a gyakorlat? Várható-e változás a szabályozásban 2012-től?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó indokolását is alá kell támasztania.Amennyiben eljárás nélkül szerez be, megnő annak a kockázata, hogyközbeszerzési eljárás mellőzése miatt indít a Közbeszerzési Döntőbizottságjogorvoslati eljárást az ajánlatkérő ellen. Ebből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Elektronikus árlejtés alkalmazása az ajánlattevők számának függvényében

Kérdés: A pályázatunk leadása megtörtént. Az általunk megpályázott ajánlati részre rajtunk kívül még egy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A felolvasólapok alapján a mi ajánlatunk a kedvezőbb. Az ajánlatkérő jelezte (ajánlati felhívás, ajánlatkérési dokumentáció), hogy elektronikus árlejtést alkalmaz. Szeretném megkérdezni, hogy mi van akkor
– ha valamilyen oknál fogva csak egy ajánlattevő marad? Lesz-e elektronikus árlejtés? Ha nem, tárgyalhat-e az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel azért, hogy kedvezőbb árat elérjen?
– ha mindkét ajánlattevő indul az elektronikus árlejtésen? Lehet-e utána tárgyalni a kedvezőbb ár elérése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...szerint meghozható. Az ajánlatkérő az elektronikusárlejtéstől való eltekintést köteles bejelenti a Közbeszerzések Tanácsának amellőzés indokainak részletes bemutatásával.Az ajánlatkérő nem folytathat le elektronikus árlejtést,amennyiben egyetlen érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Szerződéskötés mellőzése ajánlattevő által bejelentett alvállalkozóval szemben

Kérdés: Egy közbeszerzés nyertese egyedül a mi cégünket jelölte meg 10 százalékot meghaladó alvállalkozóként, mégsem köt most velünk szerződést, hanem pályázatot írt ki erre a munkára. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […]  Ajánlattevőnek lehetősége van alvállalkozót cserélni, ennekoka azonban a következő lehet.A Kbt. 304. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben a következőkszerint rendelkezik:– a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapjánnyertes ajánlattevőként [Kbt. 91....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Részajánlattétel, alternatív ajánlat lehetőségének mellőzése ajánlatkérők által

Kérdés: Miért van az, hogy nyilvánvaló esetekben sem részajánlattételre, sem pedig alternatív ajánlat benyújtására nem ad ajánlatkérő lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérői magatartásnak több oka lehet, erre vonatkozóadataink nincsenek, ugyanakkor a törvényi szabályok e körben eléggéegyértelműek.A részajánlat-tételi lehetőség biztosítása kapcsán a Kbt.50. §-ának (3) bekezdése kifejezetten előírja, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik a kérdésről azalábbiak szerint:Semmis a törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttékmeg;– hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgykötötték meg, hogy nem álltak fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...helyébe a következő rendelkezés lép:"Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, haa) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésévelkötötték meg;b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgykötötték meg, hogy nem álltak fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Alternatív ajánlattétel biztosításának mellőzése

Kérdés: Véleményük szerint mivel magyarázható az, hogy az ajánlatkérők gyakorlatilag teljesen mellőzik a többváltozatú ajánlat benyújtásának lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] A többváltozatú ajánlattétel lehetőségének megteremtését aKbt. alábbi, 51. § (1)–(3) bekezdése határolja be elsősorban.E rendelkezések szerint– az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy azajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. A törvény 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Dokumentáció mintanyilatkozatainak mellőzése

Kérdés: Az ajánlattevő a dokumentációban megadta a nyilatkozatokhoz szükséges mintákat, de nem rendelkezett azok kötelező alkalmazásáról. Megtehetem, hogy az általam használt nyilatkozatokat csatolom, ha azok tartalma megfelel a dokumentáció szerintieknek?
Részlet a válaszából: […] Az új szabályok szerint az ajánlatkérő által készítettdokumentációnak tartalmaznia kell az ajánlat részeként benyújtandó igazolások,nyilatkozatok jegyzékét, továbbá "tartalmazhat az ajánlattevők számára ajánlottigazolás- és nyilatkozatmintákat" is. A Kbt. hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
8
9
10
18