Bejelentkezés Kbt.-jogalanyként in-house tényállásnál

Kérdés: In-house tényállás esetén hogyan kell Kbt.-jogalanyként bejelentkezni?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésének tapasztalatai,így a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával összefüggésben végzettgazdasági tevékenység minősége, hatékonysága (annak közvetett és közvetlenköltségei), valamint az, hogy indokolt-e a Kbt. 2. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Ajánlatkérő likviditási problémáinak kezelése

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő nem fizet a szerződésben foglaltak szerint? Megalapozottan hivatkozhat-e az ajánlatkérő arra, hogy likviditási problémái vannak? A beszerzés kezdetekor a fedezetnek nem kell meglennie?
Részlet a válaszából: […] ...kell a szerződésben meghatározott paraméterekszerint, például szállítási szerződés esetén a szerződés tárgyát meghatározottminőségben, a teljesítés helyén a teljesítési határidőben kell átvételrefelajánlania. Az ajánlatkérőként szerződő fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Beszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Ha valamely kiírás termék gyártásáról szól, akkor hogyan lehet a beszerzés tárgya árubeszerzés (adásvétel)?
Részlet a válaszából: […] ...következtében jó beszerzési tárgyatválasztott-e. Általánosságban azt lehet mondani, ha az ajánlatkérő atermékkel szemben támasztott minőségi követelményeket határozza meg, de magábana gyártási, elő­állítási folyamatban nem kíván részt venni, arra vonatkozóannem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontkéntmegjelölni, amely a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb– minőség,– környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok,– fenntartási, üzemeltetési költségek,– jótállási időtartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Tulajdonosi minőség teljesítéshez szükséges eszköz vonatkozásában

Kérdés: Az alvállalkozó tulajdonában kell-e lennie annak az eszköznek, amely szükséges az alkalmassághoz, vagy elegendő, ha más módon rendelkezik vele – bérlés, egyéb megállapodás stb. alapján?
Részlet a válaszából: […] Semmilyen szempontból nem teheti az ajánlatkérő kötelezővé,hogy akár az ajánlattevőnek, akár alvállalkozójának saját tulajdonában álljonaz az eszköz, melyen, mellyel teljesít. Ennek előírása a Kbt. 1. § (3)bekezdésének szabályába ütközne, mely szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Dokumentációkészítési kötelezettség építési beruházásoknál

Kérdés: A 162/2004-es kormányrendelet I. számú melléklete szerinti dokumentáció elkészítése csak engedélyköteles beruházások esetén kötelező? (Figyelemmel az 1. számú melléklet I/1 részére, mely szerint a dokumentáció tartalma a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatóságiengedély-okirat és a hozzá tartozó dokumentáció alapján készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.)
Részlet a válaszából: […] ...elemek, a beépítettberendezések stb. térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét,b) a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket,c) az építmény megvalósítását, a kivitelezés módjátbefolyásoló körülményeket, szolgáltatásokat,d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alkalmassági feltételek ellentmondásossága

Kérdés: A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?
Részlet a válaszából: […] ...a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonnia teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésértfelelősek;– indokolt esetben azoknak a környezetvédelmiintézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Értékelési szempontok építőmesteri keretszerződés kötésére irányuló eljárásban

Kérdés: Milyen értékelési szempontot javasolnak építőmesteri keretszerződés kötésre irányuló eljárás esetében? (A keretszerződés különböző nagyságrendű munkákra vonatkozhat.)
Részlet a válaszából: […] ...mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontkéntmegjelölni, amely a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb– minőség,– környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok,– fenntartási, üzemeltetési költségek,– jótállási időtartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontkéntmegjelölni, amely a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb– minőség,– környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok,– fenntartási, üzemeltetési költségek,– jótállási időtartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontkéntmegjelölni, amely a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb– minőség,– környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok,– fenntartási, üzemeltetési költségek,– jótállás időtartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
…
17
18
19
…
32