Találati lista:
161. cikk / 316 Többváltozatú ajánlatok értékelése
Kérdés: Alkalmazni kívánjuk a Kbt. 51. §-ában meghatározott többváltozatú ajánlattétel lehetőségének megadását. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározzuk a változatok minimumkövetelményét, valamint az egyes változatok műszaki tartalmát. Kérdésünk, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont szerinti értékelését hogyan kell elvégezni a változatok bírálatánál? Csak azonos tartalmú változatokat lehet összehasonlítani (például 1. ajánlattevő 1. változatát 2. ajánlattevő 1. változatával), vagy figyelmen kívül hagyva a változatokat, minden ajánlatot egymáshoz viszonyítva határozzuk meg a sorrendet? Abban az esetben, ha csak az azonos változatokat hasonlíthatjuk össze, akkor az egyes változatok közül mi alapján kell meghatározni az ajánlatkérő számára legelőnyösebb változatot? Összegezve kérjük szíves válaszukat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell értékelni a többváltozatú ajánlatokat! Tekinthető-e többváltozatú ajánlatnak, ha egy árubeszerzéshez (ez a minimumkövetelmény) többféle megoldást kérünk a garanciális javítások ellátására – például 1. változat: 1 év, 2. változat: élettartam-garancia stb.? Ennek értékelése hogyan történhet?
162. cikk / 316 Ajánlatkérői minőség meghatározása tulajdonosi viszonyok alapján
Kérdés: Társaságunk helyi közösségi közlekedési közszolgáltatást végez a város közigazgatási határain belül kizárólagosan, a helyi önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján. A társaságot a helyi önkormányzat és a helyi Volán-társaság hozta létre, majd a Volán-társaság kivásárlását követően az önkormányzat kizárólagos tulajdonába került. 2008-ban a társaság az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló holding tulajdonába került. A holding a társaság 49 százalékát privatizálta azzal, hogy a vezető tisztségviselőt a közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel választja, de személyére a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. Kérdésem, hogy a szerkesztőség álláspontja szerint társaságunk a Kbt. mely fejezete és melyik rendelkezése alapján ajánlatkérő?
163. cikk / 316 Egyszerű eljárás
Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
164. cikk / 316 Kutatás-fejlesztés beszerzése
Kérdés: Ha egy EU-s pályázat keretében, 65 százalékos támogatási intenzitás mellett, 153 M Ft becsült értéknél nem írunk ki közbeszerzést, mert kutatás-fejlesztés történik, jogszerűen járunk el?
165. cikk / 316 Egyéni vállalkozó és az általa tulajdonolt cég mint közös ajánlattevők
Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok. Tehetek-e közös ajánlatot olyan ajánlattevővel, amely egy olyan gazdasági társaság, amelyben én 70 százalékos részesedéssel rendelkezem?
166. cikk / 316 Becsült érték szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén
Kérdés: Szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén mi a becsült érték? Bele kell-e számítani az üzemeltető lakosságtól beszedett díjbevételt, vagy csak az üzemeltető által a tulajdonos önkormányzat részére fizetendő ellenszolgáltatás (koncessziós díj, bérleti díj vagy bármilyen egyéb jogcímen) a becsült érték alapja?
167. cikk / 316 Dokumentáció szerzői jogi védelme
Kérdés: Egy kiírásban azt olvastuk, hogy a dokumentáció a szellemi alkotásokról szóló jogszabályok védelme alatt áll. Ez valóban így van? És milyen jogszabályok mondják ezt ki?
168. cikk / 316 Bérbeadó mint erőforrás
Kérdés: Ha egy gépet egy adott tender teljesítéséhez bérlek, akkor a bérbeadót be kell jelentenem mint erőforrást? Illetve minek minősül a bérb e adó? Vizsgálja, vizsgálhatja az ajánlatkérő a bérleti szerződést, a tulajdoni viszonyokat, ha én a gépet beírom a géplistába, miszerint azzal rendelkezem?
169. cikk / 316 Építőanyag szállítójának státusza
Kérdés: A Kbt. szerint alvállalkozónak számít-e az ajánlattevő azon szállítója, amely a beépítendő építőanyagot szállítja?
170. cikk / 316 Kivételi kör építési beruházásoknál
Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló kormányrendelet 7. §-a szerint építőipari kivitelezési tevékenységre irányuló építési beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt – a 3. § (3)–(6) bekezdésében foglaltak kivételével – azokban az esetekben is legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészítenie, amelyekben a Kbt. egyébként nem teszi kötelezővé a dokumentáció készítését. A kormányrendelet 3. § (4) bekezdése – "vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérés vízjogi létesítési engedély beszerzésére, kivitelezési terv elkészítésére, valamint kivitelezésére együttesen is vonatkozhat" – a fenti kivételi körbe tartozik. Mit értünk vízi létesítmény meghatározás alatt?
