Fordítás csatolásának elmulasztása

Kérdés: Ha az idegen nyelvű dokumentumról elfelejtettünk fordítást csatolni, ez pótolható hiánynak minősül?
Részlet a válaszából: […]  A hiánypótlásra vonatkozó szabályok az utóbbi két évbenlényegesen liberálisabbak lettek, azaz ma már nem csak a teljes mértékbenhiányzó dokumentum csatolható. A fordítás csatolása ebben az esetben még aszigorúbb megközelítés szerint is hiánypótolható lett volna....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörükellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás juttudomásukra:– a Közbeszerzési Hatóság elnöke;– az Állami Számvevőszék;– a kormány által kijelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Szavatossági kikötés jogszerűsége

Kérdés: Egy nyomtatvány tekintetében kiköthető-e ötéves szavatosság a szerződésben a szállítástól számítva? Nem ütközik a Ptk.-ba ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...elegettett. Az igény az előző kötelezett teljesítése időpontjából számítottlegfeljebb öt évig érvényesíthető, e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.Ez a szabály (Ptk. 311. §) azonban kivétel, azaz a főszabály szerint az egy,illetve három év az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Késedelem ajánlatkérői mulasztás miatt

Kérdés: Egy évre kötöttünk szerződést az ajánlatkérővel, aki eseti megrendelések alapján kérheti a teljesítést. Az eseti megrendelésekhez szükséges dokumentumokat a megrendeléssel egy időben, megfelelő megrendelési határidővel kell leadnia a szerződés szerint. Ehhez képest az ajánlatkérő folyamatosan késik, emiatt mi nem tudjuk a megrendeléseket határidőre teljesíteni. Erre az esetre a szerződés nem tartalmaz rendelkezést. A mi késedelmünk viszont kötbérezett. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben jogosulti késedelem történik, úgy fogalmilagkizárt a kötelezetti késedelem, így az ajánlattevő késésének mértékekötbérmentesnek kell lennie. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 303. §-ának (3)bekezdése értelmében a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén

Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság előttmegtámadni. Ebben az esetben az ajánlatkérő vélhetően megsértette a Kbt. 86.§-át az indokolás kérésének elmulasztásával.A kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatás esetében aKbt. egyértelműen jelzi annak számítási módját.E körben a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Jogorvoslati határidő kezdete az ajánlatkérő mulasztása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő mulasztása esetén honnan számít a jogorvoslati határidő kezdete, ha a mulasztás csak az eredményhirdetés után jut a tudomásunkra, de jóval az előtt történt?
Részlet a válaszából: […] ...olyan ajánlattevő,részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét aze törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (3)bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be aközbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Elektronikus árlejtés több szakaszban

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történőbeszerzés részletes szabályait; e szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztásesetében a Kbt. VII. és X. fejezetét alkalmazni kell. A több szakaszbanlebonyolított árlejtés definícióját –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő érdekkörébe tartozóokból meghiúsultnak minősül. Másképpen fogalmazva a szerződéskötésikötelezettség az ajánlattevő mulasztása miatt megszűnik. Ebből következően azajánlatkérő nem köti meg a nyertessel a szerződést.Az eljárás ezen szakaszában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hivatkozott 88. § (1) bekezdés b) pontja megállapítjaaz ajánlati biztosíték nyújtásával kapcsolatos ajánlatkérői előírásoknemteljesítésének jogkövetkezményét. A jogkövetkezmény, amit szankciónak istekinthetünk rendkívül súlyos, hiszen a benyújtott ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának korlátja

Kérdés: "A kialakult bírósági gyakorlat szerint a rendkívüli sürgősség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás korlátozott, csak indokolt mértékben és mennyiségben, rövid időtartamra vonatkozó beszerzések esetén alkalmazható, az ajánlatkérőnek az indokolt mértéket meghaladóan biztosítania kell a nyílt versenyt." Ezt szabály írja elő, vagy csak a szokásjog?
Részlet a válaszából: […] ...előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősségetindokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
1
9
10
11
25