253 cikk rendezése:
              
              
            101. cikk / 253 Értelmező rendelkezések változása
                Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
              
              
              
            102. cikk / 253 Fordítás csatolásának elmulasztása
                Kérdés: Ha az idegen nyelvű dokumentumról elfelejtettünk fordítást csatolni, ez pótolható hiánynak minősül?
              
              
              
            103. cikk / 253 Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett
                Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
              
              
              
            104. cikk / 253 Szavatossági kikötés jogszerűsége
                Kérdés: Egy nyomtatvány tekintetében kiköthető-e ötéves szavatosság a szerződésben a szállítástól számítva? Nem ütközik a Ptk.-ba ez a kitétel?
              
              
              
            105. cikk / 253 Késedelem ajánlatkérői mulasztás miatt
                Kérdés: Egy évre kötöttünk szerződést az ajánlatkérővel, aki eseti megrendelések alapján kérheti a teljesítést. Az eseti megrendelésekhez szükséges dokumentumokat a megrendeléssel egy időben, megfelelő megrendelési határidővel kell leadnia a szerződés szerint. Ehhez képest az ajánlatkérő folyamatosan késik, emiatt mi nem tudjuk a megrendeléseket határidőre teljesíteni. Erre az esetre a szerződés nem tartalmaz rendelkezést. A mi késedelmünk viszont kötbérezett. Mit tehetünk?
              
              
              
            106. cikk / 253 Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén
                Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
              
              
              
            107. cikk / 253 Jogorvoslati határidő kezdete az ajánlatkérő mulasztása esetén
                Kérdés: Az ajánlatkérő mulasztása esetén honnan számít a jogorvoslati határidő kezdete, ha a mulasztás csak az eredményhirdetés után jut a tudomásunkra, de jóval az előtt történt?
              
              
              
            108. cikk / 253 Elektronikus árlejtés több szakaszban
                Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?
              
              
              
            109. cikk / 253 Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén
                Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
              
              
              
            110. cikk / 253 Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén
                Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
              
              
              
            
 