1271 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?

Kérdés: Tekintve, hogy az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást, ezért kérdéseket tettünk fel. Az egyik arra vonatkozott, hogy hasonlóan ahhoz, ahogyan nyilatkozunk (egyszerű nyilatkozatban – kettő igazgatósági tag, azaz cégjegyzésre jogosult aláírásával) alvállalkozók igénybevételével kapcsolatban, elegendő-e a többi ajánlattevői nyilatkozatunkat is egyszerű nyilatkozati formában megtenni (azaz nem közjegyző előtt)? Erre az a választ jött, hogy ahol egyszerű nyilatkozatot írnak elő, ott elegendő, más esetekben nem. Ebből az következik akkor, hogy minden egyes pályázathoz csatolandó nyilatkozatunkat közjegyző előtt kell megtenni?

Kérdés: Az ajánlatkérő kér például egy meghatalmazást, amelyben a cégjegyzésre jogosultak által meghalmazottak aláírása is szerepel. Ezt úgy kéri benyújtani, hogy a "meghatalmazottak aláírását is tartalmazó írásos meghatalmazás eredeti példányát is csatolni kell". Ezt sem kellene tehát közjegyző előtt aláírniuk a meghatalmazottaknak?

Kérdés: Van-e a valamilyen törvényi előírás, kikötés (én nem találtam) arra az esetre, ha az ajánlatkérő referenciát kér, akkor az ajánlattevő saját magáról adhat-e olyat?

Kérdés: A Kbt. szerint "erőforrás-szervezet" esetében a kizáró okra vonatkozó nyilatkozaton kívül ajánlatkérő csak "kötelezettségvállaló" nyilatkozatot kérhet. Így például nem kötelezheti ezt a szervezetet referencia vagy banknyilatkozat becsatolására. Kérdés: Van-e/volt-e már a döntőbizottságnak ebben a tárgykörben döntése? (Jogosult-e az ajánlatkérő mást is kérni, vagy csak a kötelezettségvállaló nyilatkozatát?)

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: – Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? – Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?

Kérdés: Erőforrást biztosító szervezet kötelezettségvállalási nyilatkozatának a kiadási időpontja lehet-e az ajánlati felhívás megjelenése utáni, és vonatkozhat-e csupán az adott tárgyi közbeszerzésre? Kulcsszemélyzetet, referenciát milyen tartalmi nyilatkozattal lehet biztosítani?

Kérdés: Abban az esetben, ha egy eljárásban a teljes körű hiánypótlás engedélyezett, de a kiíró nem szólít fel hiánypótlásra, én azonban mégis – önkéntesen – "hiánypótolom" az általam felfedezett hiányosságot az eredményhirdetés előtt, megteheti-e a kiíró, hogy nem veszi figyelembe a beadott pótlást, és úgy értékel? Ezzel támadható-e az eljárás a Közbeszerzések Tanácsánál, vagy ezt a nélkül is vizsgálják, hivatalból?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének i) pontja 2007. január 1-jén lép hatályba. Kérdésem az lenne, ha 2007. január 3-án nyújtunk be egy pályázatot, és a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján kérik a kizáró okok igazolását, akkor már az i) pontot is bele kell venni a közjegyző előtt tett nyilatkozatba, vagy sem?

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?